Az Oroszország elleni nyugati szankciók világszerte felgyorsították az amerikai dollártól való eltávolodást – figyelmeztetett kedden Stephen Jen, az Eurizon londoni székhelyű vagyonkezelő cég vezérigazgatója.
A dollár részesedése a globális tartalékokból tavaly tízszer gyorsabban csökkent, mint az elmúlt két évtizedben – mondta Jen, akit a Bloomberg idézett.
Jen szerint a folyamat úgy kezdődött, hogy egyes országok alternatívák után kezdtek nézni, miután látták, hogy Oroszország vagyonát külföldön befagyasztották, és az országot elvágták a SWIFT néven ismert globális pénzügyi üzenetküldő rendszertől.
A tavalyi „vad” árfolyam-ingadozásokkal kiigazítva a dollár 2016 óta nagyjából 11%-ot veszített piaci részesedéséből, 2008 óta pedig ennek kétszeresét – írta Jen és az Eurizon kollégája, Joana Freire jegyzetében.
„A dollár 2022-ben elképesztő összeomlást szenvedett tartalékvalutaként a piaci részesedése tekintetében, feltehetően a szankciók izmos alkalmazása miatt” – olvasható a jegyzetben.
Az USA és szövetségesei által Oroszországgal szemben hozott rendkívüli intézkedések megdöbbentették a nagy tartalékot birtokló országokat, amelyek többsége feltörekvő gazdaság – magyarázta Jen és Freire.
A zöldhasú jelenleg a teljes globális tartalékok mintegy 58%-át teszi ki, szemben a 2001-es 73%-kal, amikor az volt a „vitathatatlan hegemón tartalék” – mondták a szakértők.
Kína és India azon dolgozik, hogy saját valutájával rendezzék a nemzetközi kereskedelmet, míg Oroszország számos országtól rubelben és kínai jüanban kezdte meg az elszámolásokat az exportjáért.
A hét elején Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök felszólította a fejlődő országokat, hogy távolodjanak el az amerikai dollártól saját valutájuk javára.
Lula megjegyzéseit követően Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter elismerte, hogy a dollár mint világ tartalékvaluta szerepe csökkenhet, mivel Washington a globális pénzügyi rendszer feletti befolyását arra használja fel, hogy szankciók révén geopolitikai céljait elérje.
