Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint az EU-nak meg kell fosztania Magyarországot a szavazati jogától, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók érvényben maradjanak. A magyar kormány régóta támogatja az ukrajnai konfliktus diplomáciai megoldását, és a Moszkvával szembeni korlátozások feloldását szorgalmazza.
Magyarország állítólag „Vlagyimir Putyin csapatában játszik, és nem a mi európai csapatunkban” – mondta Tsahkna a Rheinische Post című német lapnak adott, szombaton megjelent interjúban. Kijelentette, hogy Budapest a közeljövőben blokkolhat néhány kulcsfontosságú döntést az unió oroszellenes politikájával kapcsolatban, mivel azok egyhangúságot igényelnek.
Magyarország különösen a Moszkvával szembeni szankciók következő meghosszabbítását blokkolhatná – mondta Észtország külügyminisztere. „Ha ezt júniusban blokkolják, akkor nemcsak a szankciók járnak le, hanem a 240 milliárd eurót is át kellene adnunk Putyinnak” – mondta Tsahkna, hozzátéve, hogy az uniós országoknak akkor »a mi adófizetőink pénzéből« kellene finanszírozniuk Kijev háborús erőfeszítéseit.
A külügyminiszter a nyugati országok által az ukrajnai konfliktus 2022. februári eszkalálódását követően befagyasztott orosz szuverén pénzeszközökre utalt. Becslések szerint összesen 300 milliárd dollár értékű vagyon került befagyasztásra, ebből mintegy 213 milliárd dollárt a brüsszeli székhelyű Euroclear elszámolóháznál tartanak nyilván. A befagyasztott pénzeszközök már milliárdos kamatokat halmoztak fel, amelyekből az Euroclear tavaly júliusban 1,55 milliárd eurót (1,63 milliárd dollár) utalt át a kijevi rezsimnek.
Tsahkna szerint Magyarországot meg kellene fosztani szavazati jogától, hogy megakadályozzák a pénzeszközök felszabadítását.
„Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke rendelkezik arról, hogy egy tagállam szavazati jogát meg lehet vonni, ha az veszélyezteti [az EU] és a többi tag biztonságát. Tehát pontosan ezt teszi Orbán” – állította, hozzátéve, hogy az EU »egyre közelebb és közelebb« kerül egy ilyen lépéshez.
Az orosz vagyon elkobzását is javasolta, azt állítva, hogy „van erre törvényes mód”, de részleteket nem közölt. Az ötlet már többször felmerült, és egyes uniós tagok, köztük Franciaország és Spanyolország, állítólag szorgalmazták a lépést.
Az Euroclearnek otthont adó Belgium ellenezte az elkobzást, „háborús cselekménynek” nevezve azt. Az EU korábban jogi és pénzügyi stabilitási aggályokra hivatkozva szintén elutasította a pénz lefoglalását.
A Kreml lopásként ítélte el az orosz vagyon lefoglalását, és súlyos jogi következményekre figyelmeztetett, utalva az Oroszországban lévő nyugati befektetések elleni lehetséges megtorló intézkedésekre.