A jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt első alkalommal végzett az élen egy nagy országos közvélemény-kutatásban, megelőzve ezzel Friedrich Merz kancellárjelölt szövetségét.
Az Ipsos szerdán közzétett új felmérése szerint az AfD a közvélemény 25 százalékos támogatottságot élvez, míg a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) tömbje 24 százalékkal marad le mögötte.
Az előző, március eleji felméréshez képest az AfD három pontot nyert, míg a konzervatívok ötöt estek vissza. Olaf Scholz leköszönő kancellár szociáldemokratáinak (SPD) támogatottsága változatlanul 15 százalékon áll, míg a Zöldek 11 százalékra csúsztak vissza, és most holtversenyben állnak a Baloldali Párttal, amely két pontot erősödve 2016 decembere óta a legmagasabb értéket érte el.
A felmérésben 1000 választásra jogosult szavazót kérdeztek meg április 4-5-én.
Az AfD vezetője, Alice Weidel az X-en közzétett posztban ünnepelte pártja szereplését: „Az AfD rövid története során először vagyunk a legerősebb párt Németországban… A polgárok politikai változást akarnak – nem pedig a CDU/CSU és az SPD szokásos koalícióját!”.
A februári szövetségi választásokon a CDU/CSU a szavazatok 28,5 százalékával győzött. A CDU vezetője, Merz, a feltételezett következő kancellár most koalícióról tárgyal a balközép SPD-vel, amely történelmi vereséget szenvedett, mindössze 16,4%-ot szerzett.
Német médiajelentések szerint a két fél azon dolgozik, hogy véglegesítsék a megállapodásokat olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a migráció, a klíma és az uniós kapcsolatok. Az egyik cél állítólag az AfD hatalmon kívül tartása. Merz a múlt hónapban azt mondta, hogy célja, hogy még húsvét előtt, április 20-án megalakuljon az új kormány. Egy megállapodással a koalíció 328 mandátumot szerezne a Bundestagban, ami kényelmesen meghaladja a többséghez szükséges 316-ot.
Merz korábban kizárta a tárgyalásokat az AfD-vel, arra hivatkozva, hogy a párt „a nyugati orientációnk, az euró és a NATO ellen van”.
Elemzők szerint az AfD emelkedése a közvélemény-kutatásokban a mainstream pártokkal szembeni növekvő lakossági csalódottságot és a koalíciókötés késlekedését tükrözi.
„Ez a felmérés egyértelműen azt mutatja, hogy az emberek egyre türelmetlenebbek, konkrét tárgyalási eredményeket akarnak. Tudni akarják, hogy mi vár rájuk” – mondta Volker Kronenberg politológus a Die Weltnek.
Az AfD a választásokon a második helyet szerezte meg a szavazatok 20,8 százalékával, megduplázva a 2021-es 10,4 százalékos eredményét. A siker ellenére a párt továbbra is ki van rekesztve, a mainstream politikai pártok nem hajlandóak velük együttműködni, és „szélsőjobboldalinak” bélyegzik őket.
A pártot a jelenlegi és volt tagjainak Németország náci múltjára vonatkozó ellentmondásos megjegyzései miatt érte visszatetszés, és szélsőségesség gyanúja miatt megfigyelés alatt áll. Az AfD tagadja, hogy szélsőjobboldali lenne, és azt állítja, hogy a bevándorlással kapcsolatos álláspontjával a német érdekeket védi.
