Grúzia úgy döntött, hogy 2028-ig befagyasztja a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, amikorra várhatóan készen áll a további lépésekre – közölte Irakli Kobakhidze miniszterelnök csütörtökön egy sajtótájékoztatón.
Tbiliszi továbbra is teljesíteni fogja az EU-val fennálló társulási menetrend szerinti kötelezettségeit, de ezt saját hatáskörben fogja megtenni, mivel azt akarja, hogy a Brüsszellel való kapcsolatokban egyenrangú partnerként kezeljék – mondta.
A döntést az októberi választások után a parlamenti többségét megőrző Grúz Álom Párttal tartott kormányülést követően jelentették be.
Grúzia továbbra is arra fog törekedni, hogy 2030-ban csatlakozzon az EU-hoz – mondta a miniszterelnök. Tbiliszi arra számít, hogy 2028-ra „gazdaságilag felkészült” lesz arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat Brüsszellel – magyarázta.
Tbiliszi továbbra is betartja az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodást, és arra számít, hogy 2028-ra több mint 90 százalékban teljesíti a társulási menetrendben vállalt kötelezettségeit – tette hozzá Kobakhidze.
Grúzia saját erőforrásaira kíván támaszkodni, miközben folytatja az uniós utat, és 2028-ig nem fogad el semmilyen uniós pénzügyi támogatást – jelentette ki a miniszterelnök.
A dél-kaukázusi ország évek óta az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekszik. A Tbiliszi és Brüsszel közötti kapcsolatok mindazonáltal továbbra is feszültek több olyan törvény miatt, amelyet Grúzia a közelmúltban fogadott el. Ezek egyike a májusban elfogadott „külföldi ügynökökről” szóló törvény, amely előírja, hogy azoknak a szervezeteknek és magánszemélyeknek, amelyek finanszírozásuk több mint 20%-át külföldről kapják, be kell jelentkezniük, mint „a külföldi hatalom érdekeit előmozdítók”.
Egy másik az LMBTQ-propaganda betiltása. Brüsszel korábban többször figyelmeztetett, hogy a jogszabályok az ország uniós integrációjának útjába állhatnak. A hónap elején a Grúz Álom párt ügyvezető titkára, Mamuka Mdinaradze kijelentette, hogy a nemzet „soha nem fogja hatályon kívül helyezni a törvényt”, még akkor sem, ha ez „két-három évvel” késlelteti a csatlakozást.
Grúzia és az EU közötti kapcsolatok az októberi választásokat követően megromlottak. A Grúz Álom párt, amely pragmatikus kapcsolatokat kíván kialakítani az ország valamennyi szomszédjával, köztük Oroszországgal is, a szavazatok közel 54%-ával győzedelmeskedett. A nyugatbarát ellenzéki pártok, valamint a francia származású elnök, Salome Zourabichvili nem voltak hajlandók elismerni az eredményeket.
Az Egyesült Államok és az EU is azonnal aggodalmának adott hangot a szavazás során állítólagosan tapasztalt szabálytalanságok miatt. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke felszólította a grúz vezetést, hogy „mutassa meg szilárd elkötelezettségét az ország uniós útja mellett”, amikor annak idején nyilatkozott a kérdésről. Az EBESZ megfigyelői mindazonáltal „pozitívan értékelték a választásokat”, és nem találtak rendszerszintű szavazási problémákat.
Kobakhidze csütörtökön kijelentette, hogy Grúzia továbbra is elkötelezett a „hagyományos európai értékek” mellett, de azt szeretné, ha az EU-val való kapcsolatai egyenrangúak lennének.
„Világosan meg kell mutatnunk az európai értékeket teljesen nélkülöző illetékes európai politikusoknak és bürokratáknak, hogy Grúziával nem zsarolással és sértegetéssel, hanem méltósággal kell beszélniük” – áll a miniszterelnök által kiadott nyilatkozatban, hozzátéve, hogy a Tbiliszi által hozott döntés segít Brüsszelnek elkerülni a »reputáció sérülését« Grúziában, és segít »meggyógyítani« a dél-kaukázusi ország és az EU közötti kapcsolatokat.
„Grúzia csak békével, méltósággal és jóléttel lesz az Európai Unió tagállama” – áll a nyilatkozatban, hozzátéve, hogy a nemzet nem tervezi, hogy »koldulva és fél lábon állva« csatlakozzon az unióhoz.