Grúzia úgy döntött, hogy 2028-ig befagyasztja a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, amikorra várhatóan készen áll a további lépésekre – közölte Irakli Kobakhidze miniszterelnök csütörtökön egy sajtótájékoztatón.
Tbiliszi továbbra is teljesíteni fogja az EU-val fennálló társulási menetrend szerinti kötelezettségeit, de ezt saját hatáskörben fogja megtenni, mivel azt akarja, hogy a Brüsszellel való kapcsolatokban egyenrangú partnerként kezeljék – mondta.
A döntést az októberi választások után a parlamenti többségét megőrző Grúz Álom Párttal tartott kormányülést követően jelentették be.
„Önbecsülő nemzet vagyunk, nagy történelemmel… teljességgel elfogadhatatlan számunkra, hogy az Európai Unióba való integrációt olyan szívességnek tekintsük, amelyet az Európai Uniónak kellene nekünk nyújtania” – mondta Kobakhidze.
Grúzia továbbra is arra fog törekedni, hogy 2030-ban csatlakozzon az EU-hoz – mondta a miniszterelnök. Tbiliszi arra számít, hogy 2028-ra „gazdaságilag felkészült” lesz arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat Brüsszellel – magyarázta.
Tbiliszi továbbra is betartja az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodást, és arra számít, hogy 2028-ra több mint 90 százalékban teljesíti a társulási menetrendben vállalt kötelezettségeit – tette hozzá Kobakhidze.
Grúzia saját erőforrásaira kíván támaszkodni, miközben folytatja az uniós utat, és 2028-ig nem fogad el semmilyen uniós pénzügyi támogatást – jelentette ki a miniszterelnök.
Ajánló
„Folytatni fogjuk az Európai Unió felé tartó menetelésünket, de nem engedjük meg senkinek, hogy az állandó zsarolás és manipuláció állapotában hagyjon minket, ami… sértő az országunkra és a társadalmunkra nézve” – mondta.
A dél-kaukázusi ország évek óta az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekszik. A Tbiliszi és Brüsszel közötti kapcsolatok mindazonáltal továbbra is feszültek több olyan törvény miatt, amelyet Grúzia a közelmúltban fogadott el. Ezek egyike a májusban elfogadott „külföldi ügynökökről” szóló törvény, amely előírja, hogy azoknak a szervezeteknek és magánszemélyeknek, amelyek finanszírozásuk több mint 20%-át külföldről kapják, be kell jelentkezniük, mint „a külföldi hatalom érdekeit előmozdítók”.
Egy másik az LMBTQ-propaganda betiltása. Brüsszel korábban többször figyelmeztetett, hogy a jogszabályok az ország uniós integrációjának útjába állhatnak. A hónap elején a Grúz Álom párt ügyvezető titkára, Mamuka Mdinaradze kijelentette, hogy a nemzet „soha nem fogja hatályon kívül helyezni a törvényt”, még akkor sem, ha ez „két-három évvel” késlelteti a csatlakozást.
Grúzia és az EU közötti kapcsolatok az októberi választásokat követően megromlottak. A Grúz Álom párt, amely pragmatikus kapcsolatokat kíván kialakítani az ország valamennyi szomszédjával, köztük Oroszországgal is, a szavazatok közel 54%-ával győzedelmeskedett. A nyugatbarát ellenzéki pártok, valamint a francia származású elnök, Salome Zourabichvili nem voltak hajlandók elismerni az eredményeket.
Ajánló
Az Egyesült Államok és az EU is azonnal aggodalmának adott hangot a szavazás során állítólagosan tapasztalt szabálytalanságok miatt. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke felszólította a grúz vezetést, hogy „mutassa meg szilárd elkötelezettségét az ország uniós útja mellett”, amikor annak idején nyilatkozott a kérdésről. Az EBESZ megfigyelői mindazonáltal „pozitívan értékelték a választásokat”, és nem találtak rendszerszintű szavazási problémákat.
Kobakhidze csütörtökön kijelentette, hogy Grúzia továbbra is elkötelezett a „hagyományos európai értékek” mellett, de azt szeretné, ha az EU-val való kapcsolatai egyenrangúak lennének.
„Világosan meg kell mutatnunk az európai értékeket teljesen nélkülöző illetékes európai politikusoknak és bürokratáknak, hogy Grúziával nem zsarolással és sértegetéssel, hanem méltósággal kell beszélniük” – áll a miniszterelnök által kiadott nyilatkozatban, hozzátéve, hogy a Tbiliszi által hozott döntés segít Brüsszelnek elkerülni a »reputáció sérülését« Grúziában, és segít »meggyógyítani« a dél-kaukázusi ország és az EU közötti kapcsolatokat.
„Grúzia csak békével, méltósággal és jóléttel lesz az Európai Unió tagállama” – áll a nyilatkozatban, hozzátéve, hogy a nemzet nem tervezi, hogy »koldulva és fél lábon állva« csatlakozzon az unióhoz.
