A napokban több magyar internetes oldal, többek között a Telex és a HVG is szemlézte a brit Daily Mail cikkét, amely arról szól, hogy az ukrán elnök felhívására egy magyar önkéntes is csatlakozik az ukrán haderőhöz. Arról azonban mindannyian elfelejtettek beszámolni, hogy ezek az emberek a nemzetközi, illetve a magyar jog szerint is el nem évülő bűncselekményt követnek el.
A Daily Mail cikke szerint Volodomir Zelenszkij felhívására önkéntesek érkeztek a londoni ukrán nagykövetség épületéhez, hogy Ukrajnába utazva az oroszok ellen harcoljanak. Egy 28 éves magyar férfi azt nyilatkozta a lapnak, hogy harcolni akar az oroszok ellen. „Magyar vagyok. Ukrajna a szomszédom. Nem bírom elviselni, ami ott történik” – mondta a férfi, aki tisztában van azzal, hogy a harcok során akár életét is veszítheti.
Azt viszont már egyik cikk írója sem említette meg, hogy azok a magyar állampolgárok, akik önszántukból csatlakoznak az ukrán hadsereghez, önmagában már a csatlakozással is el nem évülő háborús bűncselekményt követnek el (nem beszélve a harctéren elkövetett további bűncselekményekről). Azok a magyar állampolgárok ugyanis, akik Magyarországgal nem szövetséges fegyveres szervezetbe önként belépnek, a Btk. (2012. évi C. törvény) 146. § (2) bekezdésébe ütköző tiltott toborzás bűntettét követik el, ami 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
| Tiltott toborzás
146. § (1) Aki a Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe – szövetséges fegyveres erőn kívül – katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a magyar állampolgár, aki – szövetséges fegyveres erőn kívül – nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt. |
Ebben a tekintetben a magyar jog még szigorúbb is, mint a zsoldosok toborzásáról és alkalmazásáról, valamint finanszírozása és kiképzése ellen elfogadott 1989-es nemzetközi egyezmény, mivel az egyezmény szerint a zsoldosok a harci cselekményekben való részvételért cserébe vagyoni, vagy más előnyt (zsoldot) kapnak. A Btk. ezt nem követeli meg, így azok is elkövethetik ezt a bűncselekményt, akik önkéntesként lépnek be egy Magyarországgal katonai szövetségben nem álló ország fegyveres alakulatába. Ebben a tekintetben egyébként Zelenszkij magatartása is vizsgálandó, ugyanis amint ezeknek az önkénteseknek valamilyen juttatást vagy előnyt ajánl a harcért cserébe, könnyen ő maga is háborús bűnössé válhat.
A háborús bűncselekmények pedig a nemzetközi jog, valamint a Btk. (26. § (3) bekezdés) szerint nem évülnek el.
Korábban a 444 írta meg, és még videót is készített annak az egykori magyar rendőrnek a történetéről 2018-ban, aki a Donyecki Népköztársaságban szolgált a szakadárok oldalán. A férfi jogerősen 2 év börtönbüntetést kapott, 4 évre felfüggesztve.
Kíváncsian várjuk, hogy a magyar hatóságok most, fordított helyzetben miként fognak eljárni.
A szerző az egyik budapesti jogi egyetem negyedéves jogász hallgatója
[jnews_hero_13 hero_style=”jeg_hero_style_4″ include_post=”30211″]
