Jelentősen csökkent a földgázfogyasztás az idén az első fél évben Németországban, júniusban már csaknem 25 százalékkal kisebb volt a felhasználás, mint egy évvel korábban – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.
Az energetikai és vízgazdálkodási vállalkozások szövetségének (BDEW) adatai szerint az év első hat hónapjában 497 milliárd kilowattórának (KWh) megfelelő mennyiségű földgázt használtak fel a németországi fogyasztók, ez 14,7 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest.
A visszaesés mindenekelőtt a tavalyinál enyhébb időjárásnak tulajdonítható – emelte ki közleményében a BDEW, rámutatva, hogy a gázt főleg fűtésre használják Németországban.
Ugyanakkor a hőmérsékleti hatásoktól megtisztított adatok is jelentős, csaknem nyolcszázalékos csökkenést mutatnak. Ez elsősorban a földgáz drágulásával magyarázható, de a gazdasági kilátások romlásának és az ártól független megtakarítási szándéknak is lehetett szerepe. A visszaesés különösen júniusban volt jelentős, amikor a kiigazított fogyasztás már majdnem a negyedével, 22,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A felhasználást tovább kell csökkenteni, a gáztározókat pedig a nyár végéig a lehető legnagyobb mértékben fel kell tölteni ahhoz, hogy az ország „jól átvészelje a telet”, és ehhez az iparvállalatoktól a háztartásokig minden fogyasztónak segítenie kell – húzta alá a közlemény szerint Kerstin Andreae, a BDEW ügyvezetője.
Szinte minden háztartásban és minden középületben vannak még megtakarítási lehetőségek – tette hozzá az ágazati érdekképviselet vezetője, példaként említve a rövidebb zuhanyzást és a fűtés szakszerű ellenőrzését. A fűtési szezon kezdetén mindenkinek meg kell fontolnia azt is, hogy nem lenne-e elég egy-két fokkal alacsonyabb szobahőmérséklet – mondta, megjegyezve: „minden egyes megtakarított kilowattóra pénzt is megtakarít”.
Azzal kapcsolatban, hogy az orosz földgázszállítások visszafogásának hatására erősödik az aggodalom a földgázhiány miatt, ami megnövelte a keresletet az árammal működő mobil fűtőberendezések iránt, kiemelte, hogy az eszközök nem a fűtési rendszer helyettesítésére valók, ezért csak óvatosan szabad használni őket.
Az ilyen berendezések a kiugróan magas áramigényük miatt nagyon megnövelhetik a háztartások villanyszámláját, és akár hálózati szintű veszélyt is okozhatnak. Ha például egy hideg téli estén egy környéken egyszerre sok háztartás kapcsolja be a fűtőventilátort, gyorsan túlterhelődhet az áramelosztó hálózat – mutatott rá az ágazati szervezet vezetője.
A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) keddi kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá.
A kieső mennyiséget lehet más forrásból pótolni, de a nagykereskedelmi árak a kínálat csökkenése miatt „nagyon magasak”, így a fogyasztóknak „jelentősen emelkedő gázárakra” kell készülniük – áll a hatóság jelentésében.
Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is folytatódik, a tározók töltöttsége 76,79 százalékos a keddi mérések szerint. Ez meghaladja a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített menetrendet, miszerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.
Németországban a háború előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.
