A német kormánynak munkalehetőséget kellene kínálnia az Ukrajnából érkező menekülteknek, és ki kellene toloncolnia azokat, akik nem hajlandók integrálódni – mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egyik vezető politikusa.
Eljött az ideje, hogy Berlin felülvizsgálja szociális ellátási politikáját, és „erősebb együttműködési kötelezettséget követeljen a menedékkérők számára, amikor munkába állásról van szó” – mondta Alexander Dobrindt, a CSU Bundestag-frakciójának elnöke a Bild című lapnak szombaton.
„Több mint két évvel a háború kezdete után most már az elvnek kell érvényesülnie: munkát vállalni Németországban vagy visszatérni a biztonságos nyugat-ukrajnai területekre” – mondta Dobrindt.
„Munkát kell felajánlani, és ennek az integrációs erőfeszítések részének kell lennie”.
Az Eurostat adatai szerint 2024 márciusában mintegy 1,3 millió ukrán menekült tartózkodott Németországban, közülük legalább 250 ezer 18 és 60 év közötti férfi – jelentette az országos média. A más országokból érkező menekültekkel ellentétben a Németországban élő ukránok havi 563 eurós (kb 220 ezer forint) „állampolgári juttatásra” jogosultak – ez a támogatási szint jelentősen magasabb, mint más uniós tagállamokban.
A Deutsche Welle az év elején arról számolt be, hogy a németországi ukrán menekültek foglalkoztatási aránya mindössze 20%, ami a többi befogadó országgal összehasonlítva nyilvánvalóan a legalacsonyabbak közé tartozik.
Több tartományi belügyminiszter nemrégiben felszólította a szövetségi kormányt, hogy szüntesse meg az ukrán menekülteknek nyújtott, általuk nagyvonalúnak nevezett pénzügyi segélyeket – arra hivatkozva, hogy a juttatások megnehezítik Kijev számára, hogy új katonákat toborozzon az Oroszországgal folytatott konfliktushoz.
Joachim Herrmann bajor belügyminiszter a múlt héten azzal érvelt, hogy Berlinnek ösztönöznie kellene a sorozásra jogosult ukrán férfiakat a hazatérésre. A délnyugat-baden-württembergi tartománybeli kollégája, Thomas Strobl felvetette, hogy a pénzügyi segéllyel esetleg akadályozzák „az ukránok védekező harcát”, mivel rossz üzenetet küldenek a munkaképes ukrán férfiaknak. Brandenburg belügyminisztere, Michael Stuebgen és hesseni kollégája, Roman Poseck hasonló véleményt fogalmazott meg az elmúlt hetekben.
Ukrajna nehezen talál újoncokat a seregbe, mivel fegyveres erői súlyos veszteségeket szenvednek a fronton. Idén tavasszal Kijev szigorította a mozgósítási szabályokat, és 27-ről 25 évre csökkentette a behívási korhatárt. A sorozási kampányt széleskörűen elterjedt csalásokkal és korrupcióval kapcsolatos vádak árnyékolták be.
Kijev úgy igyekezett visszahozni a behívó alól kibúvókat az országba, hogy megtagadta tőlük a külföldi konzuli szolgáltatásokat és azt, hogy Ukrajnán kívül újíthassák meg a személyi okmányaikat. Egyes magas rangú ukrán tisztviselők azt is mondták, hogy azt szeretnék, ha a nyugati országok hazaküldenék a behívók alól kibúvókat.
