Németország késlelteti az Oroszország elleni 14. uniós szankciókról szóló tárgyalásokat – jelentette a DPA hírügynökség brüsszeli diplomatákra hivatkozva.
Az unió 27 tagja által megvitatott új korlátozások célja, hogy megakadályozzák, hogy Moszkva megkerülje a konfliktus miatt hozott korábbi szankciókat – közölte a német hírügynökség csütörtökön.
Meg nem nevezett uniós diplomaták szerint Berlin ellenvetései és módosítási kérései „döntő tényezőt” jelentettek az Oroszország elleni újabb korlátozások bevezetésének megakasztásában.
Olaf Scholz kancellár kormányát állítólag leginkább az a terv aggasztja, amely szerint az Oroszországgal szembeni szankciók megsértése esetén az uniós cégek leányvállalatai felelősségre vonhatók lennének. Berlin azt szeretné, ha az intézkedést bizonyos árukra korlátoznák, vagy teljesen eltörölnék, mert attól tartanak, hogy a német cégek végül büntetésben részesülnének – magyarázták.
A diplomaták arra panaszkodtak, hogy „az utóbbi időben úgy érezik, mintha Németország lenne az új Magyarország”, utalva arra, hogy a magyar kormány következetesen ellenzi, hogy az EU korlátozó intézkedéseket vezessen be Oroszországgal szemben – jelentette a DPA.
Az EU február végén jelentette be a Moszkva elleni szankciók 13. csomagját, amely 106 személyt és 88 szervezetet érint, főként az orosz katonai és védelmi szektorban. Néhány harmadik országban, például Indiában, Kínában és Törökországban székhellyel rendelkező vállalatot szintén korlátozásokkal sújtottak.
Az EUobserver hírügynökség a múlt hónapban arról számolt be, hogy Brüsszel június végéig tervezi a szankciók 14. fordulójának jóváhagyását.
Szerdán az Egyesült Államok újabb szankciócsomagot jelentett be további 300 oroszországi és más országbeli – köztük kínai, török és az Egyesült Arab Emírségekbeli – személy és szervezet ellen, akiket Washington azzal vádol, hogy kapcsolatban állnak Moszkva „hadigazdaságával”, és lehetővé teszik számára a nyugati embargók kijátszását.
A korlátozások „dinamikus ügy”, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagyon jó képességű ellenfél, aki hajlandó alkalmazkodni és megtalálni azokat, akikkel együttműködhet” – mondta az AP-nek Aaron Forsberg, az amerikai külügyminisztérium gazdasági szankciópolitikáért és végrehajtásáért felelős igazgatója.
A múlt heti Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) Putyin hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és az EU azt hitte, hogy a korlátozásokkal „aláássák az orosz gazdaságot, és azt hitték, hogy ez három, négy, hat hónapon belül megtörténik, de mindenki látja, hogy ez nem történik meg”. Az elnök az év elején bejelentette, hogy annak ellenére, hogy Oroszország a világ legtöbb szankcióval sújtott országa, a GDP-je 3,6 százalékkal nőtt, és 2023-ban „magasabb lesz a globális átlagnál”.