Koppenhága további katonai erőket kezdett telepíteni Grönlandra a sziget miatt az Egyesült Államokkal eszkalálódó vita közepette – jelentette szerdán a dán DR televízió, forrásokra hivatkozva.
Dánia már előre küldött egy parancsnokságot a szigetre, mivel Donald Trump amerikai elnök egyre határozottab jelzi, hogy bármilyen eszközzel megszerezi a területet. Az elmúlt hetekben Trump többször kijelentette, hogy Washingtonnak „nemzetbiztonsági” okokból birtokba kell vennie Grönlandot, utalva arra, hogy esetleg erőszakkal is megszerzi a szigetet.
Az előőrs feladata, hogy logisztikai és infrastrukturális előkészületeket tegyen a várhatóan érkező nagyobb dán kontingens számára, amelyet több más európai ország által küldött erők is támogatnak a DR szerint. Míg a dán hatóságok hallgatnak az ügyről, a baloldali Enhedslisten párt üdvözölte a bejelentett lépést.
„Ezt kértük az elmúlt héten. Ez egy bölcs lépés. És tudom, hogy más európai országokból is érkeznek csapatok Grönlandra. Ez a megfelelő jelzés minden nagyhatalomnak, amelynek rossz ötlete támadhatna, hogy megtámadja Grönlandot” – nyilatkozta a párt szóvivője a DR-nek.
Trump röviddel második hivatali idejének kezdete után hangot adott Grönland megszerzésére irányuló törekvéseinek, és az elmúlt hetekben újra felvetette ezt a kérdést. Az elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok ellenőrzése a sziget felett „nemzetbiztonsági” okokból szükséges. Emellett hivatkozott arra is, hogy Oroszország vagy Kína állítólag hamarosan elfoglalja Grönlandot. Ez utóbbi állítást Moszkva és Peking egyaránt vitatja, és Grönland tisztviselői is kétségbe vonják.
Szerdán Trump tovább részletezte a Grönland megszerzésére irányuló törekvése mögött álló érvelését. Azt állította, hogy a sziget elengedhetetlen az általa javasolt Golden Dome integrált rakétavédelmi rendszer létrehozásához. Azt is javasolta, hogy „a NATO-nak kellene vezetnie az utat ahhoz, hogy megszerezzük”, azzal érvelve, hogy a sziget megszerzése „sokkal félelmetesebbé és hatékonyabbá” tenné a szövetséget.
Ajánló
Koppenhága csak a NATO keretein belül jelezte, hogy hajlandó mélyíteni az együttműködést az Egyesült Államokkal, de nem hajlandó átadni a szigetet, rámutatva, hogy a lakosság 2008-ban szavazott a Dánián belüli önigazgatású státuszuk fenntartása mellett.
