Oroszország komoly fenyegetést jelent a NATO-ra és valamennyi nyugati nemzetre – jelentette ki a cseh biztonsági információs szolgálat (BIS) vezetője, Michal Koudelka a múlt héten az ország képviselőihez szólva. Hétfőn az ügynöksége éves jelentést tett közzé, amelyben Oroszországot, Kínát és Iránt nevezte meg a Csehországot célzó „hírszerzési és felforgató tevékenységekben” részt vevő nemzetekként.
„Oroszország ellenségként bélyegzett meg minket. Oroszország pedig el akarja pusztítani az ellenségét, azaz minket, a NATO-t és a nyugati közösséget” – mondta Koudelka a cseh parlament által a múlt héten megrendezett, hírszerzési tisztviselőkből és szakértőkből álló panelbeszélgetésen.
Moszkva „minden eszközt, minden lehetőséget be fog vetni” e cél elérése érdekében – állította.
Koudelka azt is elmondta, hogy Oroszország tevékenysége „az [EU] tagállamainak egységes fellépését” fenyegeti magával Oroszországgal szemben és ezt nevezte az egyik „legnagyobb kockázatnak”, amellyel a nyugati közösségnek szembe kell néznie.
Szerinte Oroszország arról igyekszik meggyőzni az európaiakat, hogy energiaellátása nélkülözhetetlen Európa jóléte szempontjából, és hogy az Oroszországgal szembeni szankciók inkább az európaiaknak, mint az oroszoknak ártanak.
A 2021-re vonatkozó éves jelentés, amelyet a BIS a héten mutatott be, szintén Oroszországot és Kínát nevezte meg fő biztonsági fenyegetésként. A jelentés Moszkva állítólagos erőfeszítéseire összpontosított, amelyek célja „oroszbarát aktivisták” megerősítése, „oroszbarát újságírók körének bővítése” és „alternatív médiatartalmak” létrehozása, állítólag az „orosz propaganda” terjesztése érdekében.
Pekinget azzal is megvádolták, hogy „befolyást próbál gyakorolni” Csehországra, hogy „a cseh nemzeti érdekek rovására előmozdítsa a kínai külpolitikát”, különösen a Tajvannal való kapcsolatok tekintetében. Mind Oroszországot, mind Kínát „államilag támogatott kiberkémkedési” tevékenységgel vádolták a Cseh Köztársaságban, az EU-ban és a NATO-ban.
Sem Moszkva, sem Peking nem kommentálta eddig Koudelka kijelentéseit és a BIS jelentését. Oroszország és a nyugati országok közötti kapcsolatok rendkívül feszültek a Moszkva és Kijev közötti konfliktus miatt, amelyben az Egyesült Államok és európai és más Európán kívüli szövetségesei pénzügyi és katonai segéllyel támogatták Ukrajnát.
A Cseh Köztársaság a konfliktus kezdetén keményen fellépett Oroszországgal szemben: részt vett a Moszkva elleni összes nyugati szankcióban, megtiltotta az oroszok belépését az országba, és azon kevés nyugati nemzetek egyike lett, amelyek szovjet gyártmányú harckocsikat küldtek Ukrajnába.
