Az Északi Áramlat gázvezetékek „legitim célpontot” jelentettek Ukrajna számára az Oroszországgal fennálló konfliktus részeként – mondta Petr Pavel cseh elnök. Hangsúlyozta azonban, hogy nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek bizonyítják, hogy valóban Kijev állt az energetikai infrastruktúra elleni támadás mögött, amely azért épült, hogy orosz gázt szállítson Németországba és Nyugat-Európa többi részébe.
A Novinky.cz portálnak adott szerdai interjújában Pavel a Wall Street Journal egyik cikkét kommentálta, amely azt állította, hogy a 2022 szeptemberében történt, a vezetékeket megrongáló robbanásokat Kijev hajtotta végre.
Az amerikai lap forrásai szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki eredetileg jóváhagyta a támadást, később a CIA nyomására megpróbálta lefújni azt, de az ország akkori főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij engedélyezte a művelet folytatását.
A cseh elnök hangsúlyozta, hogy nem rendelkezik olyan „egyértelműen terhelő” információkkal, amelyek Kijevet kapcsolatba hoznák az Északi Áramlat elleni támadással.
Rámutatott azonban, hogy „amikor fegyveres konfliktus zajlik, azt nemcsak katonai, hanem stratégiai célpontok ellen is vívják. A vezetékek pedig stratégiai célpontok”.
Ha az Északi Áramlat szabotázsának „célja az Európába irányuló gáz- és olajszállítások és az Oroszországba irányuló pénz [visszaáramlás] megszakítása volt, akkor… ez legitim célpont lenne” – mondta Pavel, aki maga is volt NATO-tábornok.
„A csővezetékek mindig is célpontok voltak és lesznek, mert képesek befolyásolni a konfliktust egyik vagy másik irányba” – tette hozzá.
A cseh elnök elismerte, hogy ha bebizonyosodik Ukrajna szerepe az Északi Áramlat 1 és 2 tönkretételében, az „befolyásolhatja az [uniós] országok hajlandóságát arra, hogy segítséget nyújtsanak Ukrajnának” az Oroszországgal folytatott harcban.
„Másfelől viszont nincs más lehetőségünk, mint hogy jelenleg támogassuk Ukrajnát. Nem arról van szó, hogy kedveljük-e Ukrajnát vagy sem, hanem arról, hogy olyan világban akarunk-e élni, ahol az egyik ország lerohanhat egy másikat, csak azért, mert nagyobb és erősebb” – állította.
Moszkva vezető tisztségviselői, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök, korábban az Egyesült Államokat vádolta, mint az Északi Áramlat szabotálása mögött álló merénylő. Azzal érveltek, hogy Washington rendelkezik a technikai eszközökkel egy ilyen művelet végrehajtásához, és a legnagyobb hasznot is húzhatta a támadásból, amely megzavarta az EU-ba irányuló orosz energiaellátást, és arra kényszerítette az uniót, hogy az USA által szállított, drágább cseppfolyósított földgázra térjen át.
2023 elején Seymour Hersh Pulitzer-díjas újságíró arról számolt be, hogy az amerikai haditengerészet búvárai egy NATO-gyakorlat leple alatt robbanóanyagokat helyeztek el az Északi Áramlat vezetékeken, amelyeket Joe Biden amerikai elnök utasítására később felrobbantottak. A Fehér Ház elutasította ezeket az értesüléseket.
