Az Európai Unió nem akar háborút Oroszországgal – jelentette ki Josep Borrell, az EU vezető diplomatája, hozzátéve, hogy a gazdasági nyomás továbbra is a legfontosabb eszköz Moszkva ukrajnai „agressziójára” válaszul.
A Yomiuri japán lapnak írt cikkében az EU külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy az EU által február vége óta Moszkvára kivetett hat szankciócsomag bebizonyította, hogy az unió „Európaként képes reagálni, ha provokálják”.
„Az EU nem akar háborút Oroszországgal, és a gazdasági szankciók központi szerepet játszanak az agresszióra adott válaszában” – írta Borrell.
Rámutatott, hogy a korlátozások jelenleg mintegy 1200 személyt és 98 szervezetet érintenek Oroszországban, és azt állította, hogy „már megkezdték hatásukat, és a következő hónapokban tovább fognak növekedni”.
„Ami a fejlett technológiát illeti, Oroszország 45%-ban Európától és 21%-ban az Egyesült Államoktól függ. Kínától csak 11%-ban” – állította, hozzátéve, hogy a szankciók az Ukrajnában használt precíziós rakéták gyártási kapacitását is korlátozzák. Borrell megemlítette továbbá az autógyártást, a légi közlekedést és az olajipart, mint a szankciók által leginkább érintett iparágakat.
Borrell véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag „sok elszámolási hibája” közül az egyik, hogy „valószínűleg azt gondolta, hogy Európa függ az energiától, és nem lesz bátorsága szankciókat bevezetni”.
Az EU vezető diplomatája elismerte, hogy a Moszkva elleni intézkedések „komoly nehézségeket is okoztak számos uniós tagállamnak és a gazdaság egyes ágazatainak”.
Ajánló
„De ez az ára annak, hogy megvédjük a demokráciákat és a nemzetközi jogot, és megtesszük a szükséges lépéseket, hogy teljes szolidaritással kezeljük ezeket a kérdéseket” – hangsúlyozta.
Közben még áprilisban Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azzal vádolta az EU-t, hogy „a NATO gazdasági részlegének” szintjére süllyedt. Ezt Borrell tweetjére reagálva mondta, miszerint az ukrán konfliktust „a harctéren fogják megnyerni”.
Február vége óta az uniós országok aktívan szállítanak fegyvereket Ukrajnának, annak ellenére, hogy Oroszország többször figyelmeztetett, hogy ez csak meghosszabbítja a konfliktust.
Putyin június közepén a Moszkva elleni gazdasági szankciókat kommentálva „őrültnek és meggondolatlannak” nevezte azokat. Az orosz elnök szerint azonban a nyugati kísérletek, amelyek „az iparra, a pénzügyekre és az emberek életszínvonalára” akartak csapást mérni, kudarcot vallottak.
Korábban azzal vádolta az európai vezetőket, hogy saját gazdaságukat áldozzák fel Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatására, azt állítva, hogy „amerikai nagyuruk nyomására” gazdasági „öngyilkosságot” követnek el.
