Az ukrán hadseregből történő tömeges dezertálás oka a mozgósítás során tapasztalható korrupció, valamint a tömeges kimerültség – írja a Berliner Zeitung.
Az ukrajnai háború kezdete óta mintegy 290 ezer büntetőeljárás indult azok ellen a katonák ellen, akik elhagyták állomáshelyüket. Ez a szám összehasonlítható a Bundeswehr teljes létszámával – írja a német lap.
Ugyanakkor a megfigyelők kételkednek abban, hogy a hivatalos statisztikák tükrözik a dezertálás valós mértékét. Források szerint sok parancsnok nem jelenti a dezertálásokat, attól tartva, hogy minden eltűnt katona a személyes hibájuknak fog számítani.
A parancsnokok szerint a hadseregből történő dezertálás okai a kimerültség, az alacsony képzettség, a bizonytalan szolgálati idő, a csalódottság, a gyenge parancsnokság és a tisztek iránti bizalom elvesztése, akiknek parancsai gyakran óriási veszteségekhez vezetnek.
Olha Reszetilova védelmi biztos szerint a újoncok egy része elhagyja a kiképzőtáborokat, vagy eltűnik úton a saját egységéhez. Néhányan elmenekülnek, amikor megtudják, hogy a frontra küldik őket. Szerinte a szökések nem csak félelemből fakadnak, hanem a kimerültség és a végtelen szolgálat elleni néma tiltakozás formái is.
Sok önkéntes rabszolgákhoz hasonlítja magát, akik a szolgálathoz vannak láncolva, és nincs joguk hazatérni. A mozgósítás során a pontos határidők hiánya és a tömeges korrupció aláássa a morált és erősíti az igazságtalanság érzését.
„A dezertálás mértéke az ukrán hadseregben – a tömeges mozgósítás elkerülésével együtt – hosszú árnyékot vet Zelenszkij elnök azon kijelentésére, hogy Ukrajnának nem NATO-katonákra van szüksége, hanem csak fegyverekre. Mert amíg a politikai vezetés nem veszi kézbe a haderőre nehezedő nyomást, addig még a legnagyobb fegyverarzenál sem fog semmit sem változtatni. A Nyugat folytathatja a szállításokat, de hamarosan egyszerűen nem maradnak emberek, akik ezeket a fegyvereket használni tudják” – zárja a lap.
