Egy új illeték bevezetésével egyenlően, az összes fogyasztóra szétterítve kellene elosztani az orosz földgázszállítások csökkenése és esetleges teljes kiesése miatt keletkező költségeket Németországban – javasolja a szövetségi kormány hétvégi sajtójelentések szerint.
Robert Habeck gazdasági miniszter, alkancellár egy szombat esti hamburgi pódiumbeszélgetésen közvetve megerősítette a Reuters hírügynökség értesülését, miszerint az energiaellátás biztonságáról szóló törvény napokon belül várható módosításával a földgázellátási válsághelyzet riasztási vagy vészhelyzeti szintjének kihirdetése esetén lehetővé válik egy új illeték beépítése a földgáz fogyasztói árába.
A miniszter az ország legnagyobb földgázimportőre, a fizetési nehézségekkel küszködő Uniper példájára utalva kiemelte, hogy súlyos gondjai támadhatnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az orosz gázszállítások visszafogása miatt kénytelenek jóval magasabb áron pótolni a hiányzó mennyiséget, de a váratlanul és jelentősen megemelkedő költséget a hosszú távú szerződéseik miatt nem tudják rögtön áthárítani a vásárlóikra, például a települési, városi közműszolgáltatókra.
Az ilyen helyzetek kezelésére szolgál az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amelynek révén az érintett cégek a még érvényes tarifát felülírva azonnal érvényesíthetik a költségnövekedést az áraikban. Ez azonban „nagyon éles kard”, ezért nem is használják – mondta a miniszter.
Kifejtette: az árkiigazítási mechanizmus beindítása azzal járna, hogy a földgázt az orosz import visszafogása miatt máshol, drágábban beszerző vállalatoktól vásárló közműszolgáltatóknak hirtelen a megszokottnál jóval magasabb árat kellene fizetniük, és ezt a költségnövekedést érvényesíteniük kellene fogyasztóiknál, a háztartásoknál és egyéb ügyfeleknél, cégeknél, közintézményeknél.
Ez Robert Habeck szavai szerint azonnali „árrobbanást” okozna. Ráadásul a mechanizmus szélsőségesen eltérő módon érintené a fogyasztókat, hiszen nem minden importőr üzletel orosz gázzal, így nem minden közműszolgáltatónál emelkednének az árak robbanásszerűen.
A tervezett új megoldás, az illeték a kormány szándéka szerint átlátható és igazságos módon osztaná el a költségeket minden fogyasztó között – jelentette a Reuters. Ezzel kapcsolatban Robert Habeck a Die Zeit című hetilap hamburgi rendezvényén – videókapcsolaton bejelentkezve – elmondta, hogy az Ukrajna elleni orosz háború energiapiaci hatásainak kezelése egy „tanulási folyamat”, ezért ismét hozzá kell nyúlni az energiabiztonsági törvényhez. Hozzátette, hogy a tervezett módosításról még tárgyalnak a szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciókkal.
A Zöldek politikusa aláhúzta, hogy a bajok Vlagyimir Putyin miatt keletkeztek. Az orosz államfő az Ukrajna elleni háborúval egyszerre „kvázi gazdasági háborút” indított a Nyugat, és benne Németország ellen. [Valóban… Oroszország saját maga ellen vezetett be tízezer szankciót – a szerk.] Putyin arra számít, hogy az energia árának felsrófolásával megosztottságot idéz elő, „szétrombolja az ország egységét és szolidaritását” – mondta a német alkancellár, megismételve azt a számos alkalommal kifejtette véleményét, miszerint előfordulhat, hogy Moszkva az energiaválság elmélyítésének céljával teljesen leállítja a gézszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken a július 11-én kezdődő, tíznapos karbantartás után.
A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt.
Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.
A hatóság legutóbbi, pénteki napi jelentés szerint az ellátási helyzet „feszített, és nem zárható ki, hogy tovább romlik majd”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár „jelentősen drágábban”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 61,03 százalékos. A zavartalan téli ellátáshoz októberre 80 százalékos, novemberre 90 százalékos töltöttségi szintet kell elérni.
