A NATO-erők már Ukrajnában harcolnának az orosz csapatok ellen, ha Moszkva nem rendelkezne nukleáris fegyverarzenállal – mondta Rob Bauer admirális, az Egyesült Államok vezette katonai bizottság leköszönő vezetője.
Bauer vasárnap egy csehországi védelmi csúcstalálkozón beszélt, és felidézte a NATO múltbeli tapasztalatait, amikor részt vett a sikertelen afganisztáni és az iraki konfliktusokban. Megjegyezte, hogy az Ukrajnában Oroszország ellen folytatott harc azonban „nem ugyanaz” lenne, mint az afganisztáni harc, mert a tálib fegyveresek nem rendelkeznek atomfegyverekkel.
„Teljesen biztos vagyok benne, hogy ha az oroszoknak nem lennének atomfegyvereik, akkor már Ukrajnában lennénk, és kirúgnánk őket” – vetette fel az admirális.
A NATO-katonák ukrajnai bevetésének lehetősége a régóta tartó orosz-ukrán feszültségek 2022 eleji eszkalálódása óta vita tárgya a Nyugaton. Bár egyetlen ország sem támogatta nyíltan az ötletet, mert attól tartanak, hogy az a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontációhoz vezetne, egyesek, például Emmanuel Macron francia elnök, azt mondták, hogy az opciót nem lehet teljesen kizárni.
A múlt hónapban Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a Politicónak adott nyilatkozatában szintén amellett érvelt, hogy Brüsszelnek fel kellene élesztenie a tárgyalásokat az EU ukrajnai „szárazföldi bevetéséről”, különösen megtorlásként az észak-koreai katonák állítólagos orosz részvétele miatt.
Moszkva többször is figyelmeztetett a nyugati erők ukrajnai bevetése ellen, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés „súlyos konfliktushoz vezethet Európában, és globálisan is”.
Eközben Oroszország nukleáris doktrínáját is módosította, Putyin kijelentette, hogy Moszkvának jogában kell állnia megfontolni a nukleáris opciót, ha olyan nem nukleáris állam támadja meg, amely mögött egy atomfegyverrel rendelkező állam áll. Egy ilyen támadást közös támadásként kell kezelni a megtorló válaszlépések mérlegelésekor – mondta Putyin.