Az amerikai hadsereg szerint a közelmúltban Szíriában végrehajtott török légicsapások veszélyeztetik a még az országban tartózkodó amerikai katonák biztonságát, és azt állította, hogy a további eszkaláció veszélyeztetheti az Iszlám Állam (IS, korábban ISIS) terrorcsoport maradványainak legyőzésére irányuló erőfeszítéseket.
A Pentagon szerdán kiadott közleményében közölte, hogy mélyen aggódik a Szíriában, Irakban és Törökországban fokozódó ellenségeskedések miatt, megjegyezve, hogy Ankara a hét elején a kurd milíciacsoportokra mért csapásai a közelben állomásozó amerikai erők veszélyeztetését kockáztatták.
“A közelmúltbeli szíriai légicsapások közvetlenül veszélyeztetik az amerikai személyzet biztonságát, akik Szíriában a helyi partnerekkel együtt dolgoznak az ISIS legyőzésén és több mint tízezer ISIS-fogoly őrizetben tartásán” – mondta Patrick Ryder, a Pentagon sajtószóvivője, hozzátéve, hogy “ez az eszkaláció veszélyezteti az ISIS legyőzésére létrehozott globális koalíció évek óta tartó előrehaladását”.
Alig egy nappal korábban a Fehér Ház támogatását fejezte ki Törökország folyamatban lévő szíriai hadművelete mellett, John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szerint Ankara “legitim terrorista fenyegetéssel” néz szembe egyes kurd csoportok részéről, és “minden joga megvan” a védekezésre. A támogatás azonban némileg vonakodó volt, mivel Kirby szerint a misszió “reakciót kényszeríthet ki” az Egyesült Államok által támogatott kurd harcosokból, ami “korlátozhatja az ISIS elleni harc folytatásának képességét”.
Bár a Pentagon szerdán továbbra is elismerte Ankara “jogos biztonsági aggályait”, ugyanakkor figyelmeztetett az Irakban – amely Szíriához hasonlóan közös határon fekszik Törökországgal – végrehajtott “koordinálatlan katonai akciókra”, mondván, hogy azok aláássák Bagdad szuverenitását. “Azonnali de-eszkalációt” sürgetett a térségben, hogy “biztosítsák a helyszínen lévő személyzet biztonságát és védelmét”.
Több mint 900 amerikai katona maradt Szíriában, hét évvel azután, hogy Barack Obama korábbi elnök először hagyta jóvá az oda telepítésüket, amely Donald Trump alatt nyíltan “az olajmezők biztosítására” irányuló műveletté alakult át. Az amerikai katonák a kurdok által dominált Szíriai Demokratikus Erők (SDF) milícia mellé vannak beágyazva, amely már régóta Washington fő partnere a helyszínen, annak ellenére, hogy Damaszkusz többször is tiltakozott, és követelte az engedély nélküli amerikai csapatjelenlét megszüntetését.
A NATO-tag Törökország és a fegyveres kurd csoportok közötti ellenségeskedések évtizedek óta tartanak, az 1970-es évek óta időszakosan kitört erőszakos cselekményekkel. Ankara a kurd csoportokat tette felelőssé a november 13-i isztambuli robbantásos merényletért, amely hat ember életét követelte, és további 81-et megsebesített.
Vasárnap óta Ankara légi és tüzérségi csapások sorozatát hajtotta végre az általa terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) és a Kurd Népvédelmi Egységgel kapcsolatban álló célpontok ellen. Törökország állítása szerint nem kevesebb mint 254 fegyverest likvidált és 471 “terrorista” célpontot támadott Szíriában és Irakban.
Recep Tayyip Erdogan elnök szerdán arra figyelmeztetett, hogy a légitámadások “csak a kezdet”, és az ország hamarosan szárazföldi offenzívát indíthat a kurdok által ellenőrzött területeken. Erdogan ugyanakkor megnyugtatta az iraki és a szíriai kormányt, hogy Ankara hadművelete nem támadja meg szuverenitásukat vagy területi integritásukat, és hangsúlyozta, hogy a művelet célja Törökország biztonságának védelme.
