2022, október 7.
16.6 C
Budapest
9.5 C
Moszkva

Az ukrán termőföldek 30 százaléka már amerikai cégek tulajdonában van

Az ukrán néptől nem csak elrabolták azt a földet amelyekért őseik az életüket adták, ma a háborúban ukránoknak kell meghalnia azért, hogy a földrablás folytatódhasson.

Ukrajna kifosztása, sajnos, már nem számít újdonságnak. Még nagyobb baj, hogy a média ezek a folyamattal nem foglalkozik igazán mélyen, a nyilvánosság legfeljebb a jéghegy csúcsát látja. Ukrajna területe évszázadokon keresztül Európa “kenyeres kosarának” számított, ma az ország területét nyugati mezőgazdasági cégóriások osztották fel egymás közt. 2014, a majdani puccs óta külföldi cégek tulajdonába kerültek az ukrán termőföldek, és Ukrajnának már nincs kontrollja sem a saját élelmiszer-ellátása, sem az élelmiszer exportja felett.

Olyan mezőgazdasági óriáscégekről van szó, mint a Cargill, a Dupont, vagy a Monsanto (mely eredetileg egy német-ausztrál cég volt, mára már lényegében amerikai). További olyan cégek, mint a Vanguard, a Blackrock, vagy a Blackstone a fent említett óriások fő részvénytulajdonosai, milliárdos befektetésekkel. A három amerikai mezőgazdasági oriás, a Cargill, a Dupont, és a Monsanto, már 17 millió hektárnyi ukrán termőföld felett rendelkezik. Ez az információ az Australian National Review jelentéséből származik.

Összehasonlításként: Olaszországnak a teljes termőföld területe 16.7 millió hektár. Ukrajna teljes területe 600,000 négyzetkilométer, ebből 170,000 négyzetkilométer termőföldet nyugati, elsősorban amerikai, cégek birtokolnak. A kijevi rezsim körülbelül egy évvel véglegesítette azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy a három amerikai cégóriás Ukrajna termőföldjének több mint egynegyedét (28 százalékát) megszerezhessék.

Azután, hogy az új törvény hatályba lépett (2021 Július 1.), a termőföldek ára hektáronként 2500 dollárról 10000 dollárra ugrott. A törvény hatályba lépése előtt két hektárnál nagyobb mezőgazdasági területek nem kerülhettek külföldi tulajdonba, addig ezek külföldiek számára csak bérelhetőek voltak. Az új kijevi rezsim viszont megváltoztatta a törvényt, így feloldották a két évtizedes moratóriumot amely a termőföldek külföldiek számára való eladására vonatkozott. A korábbi kormányok nem is törekedtek a moratórium feloldására, mert az ukrán nép körében ez a lépés nagyon népszerűtlen volt. Zelenszkij azt ígérte, hogy referendumot fog tartani ezzel kapcsolatban, de ez soha nem történt meg.

Az kijevi rezsim egyik legnagyobb hitelezője az IMF. 2021 Áprilisában az IMF egy jelentést adott ki, melyben az áll, hogy az IMF hitelek egyik feltétele a moratórium eltörlése, és hogy Ukrajna GDP-je emiatt legalább 6 százalékkal, de a reformok alkalmazásától függően, lehet, hogy 12 százalékkal fog növekedni. Annak ellenére, hogy ezt a reformot széles körben ellenezték az ukrán emberek, a hivatalos kifogás, mely egy 2001-es határozatra hivatkozott, az volt, hogy túl sok idő telt el anélkül, hogy az ukrán parlament (a Rada) a termőföldek piacát átláthatóvá tette volna.

Egy felmérés szerint a publikum 81 százaléka ellenezte a moratórium feloldását, mindössze 13 százalék támogatta. A válaszadók két harmada gondolta úgy, hogy egy ilyen változását csak egy népszavazás után lehessen bevezetni. 60 százalék szerint a termőföldnek állami tulajdonnak kellene lennie, mint Kanadában vagy Izraelben.

Egy 2021-es hivatalos statisztika szerint Ukrajna 43.6 millió lakosának 30 százaléka él vidéken. Az USA Department of Commerce és a Világbank szerint a munkavállalók 14 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, és Ukrajna első számú exportját mezőgazdasági termékek képezik. A szovjet éra alatt a farmokat kollektivizálták, így állami tulajdonba kerültek. A Szovjetunió összeomlása után a földet szétosztották a mezőgazdasági alkalmazottak között. Sajnos ennek a folyamatnak a jogi szabályozása sok esetben átláthatatlan volt. Ezután egy rövid ideig külföldiek is vehettek termőföldet, de 2001-ben moratóriumot vezetett be az akkori ukrán kormány.

Az ukrán termőföld nyugati kézre kerülése magyarázza meg azt az “aggodalmat” amelyet a nyugati államok hangoztatnak a gabona és más mezőgazdasági termékek exportjával kapcsolatban. A nyugati kormányokat nem annyira a lehetséges éhínség aggasztja, hanem valójában az a profit amihez a politikusokat támogató mamutcégek akkor jutnak, ha Ukrajna szabadon exportálhat.

Az ukrán néptől nem csak elrabolták azt a földet amelyekért őseik az életüket adták, ma ukránok halnak meg azért, hogy a földrablás folytatódhasson.

Drago Bosnic, független geopolitikai és katonai elemző

Cikk eredeti linkje: http://infobrics.org/post/36302

További források:

https://infobrics.org/post/36239

https://www.australiannationalreview.com/lifestyle/three-large-american-multinationals-bought-17-million-hectares-of-ukrainian-agricultural-land/

https://www.ritimo.org/A-qui-profite-vraiment-la-creation-d-un-marche-des-terres-en-Ukraine

Figyelem Link elhelyezése a hozzászólásokban tilos! Nem fognak megjelenni a hozzászólások, amelyek linket tartlamaznak.

KÖVESS MINKET:

Ez is érdekelhet

Ajánló

Friss hírek

- Hirdetés - spot_img

UKRÁN VÁLSÁG

Két Donbassz település elfoglalását jelentették be az orosz erők

Elfoglalták az orosz erők Otradivka és Veszel Dolina községet a Donyecki Népköztársaságban - közölte pénteken az Oroszországhoz csatolt régió területvédelmi törzse. Igor Konasenkov altábornagy, az...

Zaharova: az EU-nak döntenie kellene végre, hogy a diplomáciát vagy a harcteret választja

Az Európai Uniónak el kell döntenie, hogy az ukrajnai konfliktust diplomáciai úton vagy erőszakos módon akarja-e megoldani - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi...

Biden: a nukleáris háború kockázata a legmagasabb szinten van

Joe Biden amerikai elnök szerint a nukleáris háború kockázata a legmagasabb szinten van a hidegháború 1960-as évekbeli csúcspontja óta. Azt állította továbbá, hogy Oroszország...