Az Európai Unió a háború, a kibertámadások, az éghajlatváltozás és a betegségek növekvő kockázatára hivatkozva azt tanácsolta 450 millió lakosának, hogy legalább 72 órára elegendő alapvető készleteket halmozzanak fel.
Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos szerdán kijelentette, hogy a figyelmeztetés egy szélesebb körű stratégiát tükröz, amelynek célja a polgári felkészültség javítása az egész unióban. Bár Oroszországot konkrétan nem említette, hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus veszélyezteti Európa biztonságát.
„Három éve Ukrajnában a bombák és golyók, drónok, vadászgépek, lövészárkok és tengeralattjárók csataterét látjuk, igen, ez közvetlenül fenyegeti az európai biztonságunkat” – mondta Lahbib.
Több uniós ország következetesen Moszkvát nevezte meg a regionális biztonságot célzó jelentős fenyegetésként. Franciaország, Lengyelország, a balti államok és Finnország mind aggodalmukat fejezték ki az állítólagos orosz kibertámadások, dezinformációs kampányok és politikai beavatkozás miatt. Az ukrajnai konfliktust is az agresszív magatartás példájaként jellemezték, amely katonai fenyegetést jelent a blokkra nézve.
Moszkva következetesen tagadta, hogy bármiféle szándékában állna megtámadni a NATO-országokat vagy az EU-t. Vlagyimir Putyin orosz elnök „ostobaságnak” minősítette az ilyen állításokat, amelyek célja az európai lakosság megijesztése és a katonai költségvetések növelése.
„Azt akarjuk, hogy az emberek készen álljanak, ne pánikoljanak” – mondta Lahbib. „A felkészültség nem félelemkeltés – ez a józan ész a bizonytalanság idején”.
A stratégia keretében az EU azt tanácsolja a háztartásoknak, hogy tartsanak maguknál alapvető készleteket, köztük nem romlandó élelmiszereket, palackozott vizet, zseblámpákat, elemeket, elsősegélynyújtó anyagokat és kulcsfontosságú dokumentumokat. A polgárokat arra is ösztönzik, hogy áramkimaradás vagy kommunikációs zavarok esetére rendelkezzenek rövidhullámú rádióval.
Az EU azt is tervezi, hogy stratégiai tartalékot hoz létre a legfontosabb erőforrásokból, beleértve a tűzoltó repülőgépeket, az orvosi szállításokat, a mobil kórházakat és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris incidensek esetére szükséges védőfelszerelések készleteit.
„Az Európát fenyegető veszélyek ma összetettebbek, mint valaha, és mindezek összefüggnek egymással” – mondta Lahbib. „A határainkon zajló háborútól kezdve az egyre gyakoribbá váló éghajlati katasztrófákig az EU-nak készen kell állnia a váratlan helyzetekre” – tette hozzá.
A kezdeményezés az olyan országok régóta fennálló gyakorlatát tükrözi, mint Finnország és Svédország, ahol a polgári védelmi felkészülés és a vészhelyzeti útmutatás jobban megalapozott. Svédország például nemrégiben frissítette „Ha válság vagy háború jön” című kézikönyvét, amely modern forgatókönyveket tartalmaz, többek között azt is, hogyan kell reagálni a nukleáris fenyegetésekre.
A Bizottság új tervében szerepel egy uniós szintű válságkezelő központ létrehozása a határokon átnyúló válaszlépések koordinálására és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítására, az egészségügytől az energián át a távközlésig.
