Az uniós országok egy csoportja megrovásban részesítette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt grúziai látogatása miatt, amelyet „elhamarkodottnak” neveztek.
A hétfőn kiadott közös nyilatkozatban 13 tagállam, köztük Németország és Franciaország bírálta a volt szovjet köztársaságban a hétvégén lezajlott parlamenti választásokat a „szabad és tisztességes választásokra vonatkozó nemzetközi normák” állítólagos megsértése miatt.
A grúz központi választási bizottság szerint a szombati választáson a szavazatok 54 százalékát szerezte meg a kormányzó Grúz Álom párt, amely pragmatikus kapcsolatok kiépítésére törekszik Oroszországgal. A nyugatbarát ellenzéki pártok azonban az ország francia származású elnökével, Salome Zourabichvilivel együtt elutasították az eredmények elismerését, választási csalással vádolva a Grúz Álom pártot.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) később arról számolt be, hogy a választás során nem észlelt rendszerszintű szavazási szabálytalanságokat, annak ellenére, hogy néhány esetben szavazatvásárlásra és a közszféra alkalmazottaira gyakorolt nyomásra is volt példa. Az Egyesült Államok és néhány uniós tagállam azonban vizsgálatot követelt az állítólagos jogsértések ügyében.
„Mélységesen aggódunk a jelenlegi grúziai helyzet miatt” – fogalmazott közleményében a 13 uniós állam, és »a panaszok pártatlan kivizsgálását« követelte.
„Kritizáljuk Orbán Viktor miniszterelnök elhamarkodott grúziai látogatását. Nem az EU nevében beszél” – tették hozzá.
Orbán, aki jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be, az első külföldi vezető lett, aki a választásokat követően Grúziába látogatott. Keddi tbiliszi beszédében üdvözölte a Grúz Álom választási győzelmét, és méltatta a pártot, amiért „nem engedi, hogy az ország egy második Ukrajnává váljon”. Hozzátette, hogy a nemzetközi megfigyelők jelentéseit látva arra a következtetésre jutott, hogy „ez a választás tisztességes és demokratikus volt”.
Grúzia népe döntött: A békére szavaztak. A grúz kormány, miközben Európa-párti politikát érvényesített, nem engedte, hogy országuk egy második Ukrajnává váljon.
Nem ez az első eset, hogy Orbán Viktor fellépését kritika éri az EU-ban. Budapest és Brüsszel már régóta nem ért egyet az ukrajnai konfliktus megközelítésében, Magyarország ellenzi, hogy katonai támogatást küldjenek Kijevnek és szankciókat vezessenek be Moszkvával szemben. A feszültség tovább fokozódott, miután Orbán Viktor az év elején találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel „békemissziója” keretében.
Grúzia 2022 óta halad az uniós tagság felé, de Brüsszel felfüggesztette a felvételi folyamatot, miután az ország számos, a Nyugat által bírált törvényt fogadott el. Ezek közé tartozik a nem kormányzati szervezetek „külföldi ügynökként” való megjelölése és a kiskorúaknak szóló LMBTQ „propaganda” tilalma.
A Központi Választási Bizottság korábban bejelentette, hogy a választási eredmények körüli viták miatt még kedden minden szavazókörben öt véletlenszerűen kiválasztott szavazóhelyiségben újra kívánja számlálni a szavazatokat.
