Kijev megkezdte az amerikai gyártmányú kazettás tüzérségi lövedékek használatát – jelentette csütörtökön a Washington Post az ügyet ismerő, meg nem nevezett ukrán tisztviselőkre hivatkozva. Konkrétan az amerikaiak által biztosított lőszereket a lap szerint a moszkvai védelmi vonalak feltörésére használják a Kijev megrekedt ellentámadásának újjáélesztésére irányuló erőfeszítések során.
Az USA nemrég döntött úgy, hogy az emberi jogi csoportok tiltakozása ellenére is biztosítja a kazettás lőszereket Ukrajnának. Az úgynevezett kettős célú, továbbfejlesztett hagyományos lőszerek (DPICM), nevezetesen 155 mm-es tüzérségi lövedékek formájában, a múlt héten érkeztek Ukrajnába.
Joe Biden amerikai elnök átmeneti intézkedésnek minősítette a lépést, azt állítva, hogy Washington és szövetségesei kifogytak a NATO szabványos kaliberű lőszereiből, hogy Kijevet a konfliktusban támogassák.
A lépés azonban még Washington szövetségesei számára is ellentmondásosnak bizonyult, több ország, köztük az Egyesült Királyság, Kanada és Spanyolország is bírálta a döntést. Az ENSZ is ellenezte a lépést, aggodalmának adva hangot az ilyen lőszerek civilek elleni esetleges alkalmazása miatt.
A kazettás bombák több kisebb bombát tartalmaznak – amikor kilövik őket, a levegőben szétnyílnak, és nagy területet fednek be az említett bombákkal. A lövedékek nagyobb arányban hibásodnak meg, és a fel nem robbant szubmuníciók még évekig fenyegetést jelentenek. Az USA-nak saját szabályait kellett kijátszania ahhoz, hogy a szállítás megtörténjen, mivel megtiltotta az olyan fegyverek exportját, amelyeknél a robbanáskiesés aránya meghaladja az 1%-ot. A Kijevnek szállított DPICM-ek azonban állítólag legalább 2,35%-os selejtaránnyal rendelkeznek.
Washington ragaszkodott ahhoz, hogy Kijev ígéretet tett a kazettás fegyverek felelősségteljes használatára, és Colin Kahl politikai védelmi államtitkár-helyettes azt állította, hogy Kijev ígéretet tett arra is, hogy nem használja ezeket a lőszereket “civil lakta városi területeken”.
Az ukrán hadsereg azonban már régóta használja a vitatott lőszereket, köztük a PFM-1 “szirom” aknákkal ellátott kazettás lőszereket, a MON-50 aknákat, tüzérségi lövedékek és más, a szovjet időkből visszamaradt hazai készletekből származó lövedékeket.
Több mint 100 nemzet állapodott meg a kazettás fegyverek betiltásáról, mivel azok hajlamosak fel nem robbant bombákat hátrahagyni, és 2008-ban aláírták a kazettás bombákról szóló egyezményt (CCM). Sem Ukrajna, sem az USA, sem Oroszország nem részese az egyezménynek.
Moszkva elítélte Washington döntését, hogy vitatott fegyvereket szállít Ukrajnának, és megtorlást ígért, valamint “egyenértékű fegyverek” alkalmazását.
“Meg kell jegyezni, hogy Oroszországnak vannak kazettás lőszerei, ahogy mondani szokták, minden alkalomra. Sokkal hatékonyabbak, mint az amerikaiak, hatótávolságuk szélesebb és változatosabb” – mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter nem sokkal a szállítás első bejelentése után.
