Amerikai tisztviselők pénteken a CNN-nek elismerte, hogy az amerikaiak által vezetett szankciók nem zúzták össze Oroszország gazdaságát. Annak ellenére, hogy Oroszország rekordot döntött az energiabevételei és a valutája erősödése miatt, a tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a szankciók hatásait még nem lehet érezni.
Az Egyesült Államok, valamint NATO- és uniós szövetségesei példátlan gazdasági szankciókkal válaszoltak Oroszország ukrajnai katonai műveletére. Oroszország az offenzívát követő két héten belül a világ legtöbb szankcióval sújtott országává vált, ám a büntetések sorozatos csomagjai, az energiaembargók és a SWIFT bankrendszerből való kiközösítés után Moszkva rekordnyereséget termel fosszilis tüzelőanyag-exportjából, a rubel ugyanolyan erős a dollárral szemben, mint 2019-ben, és az orosz inflációs ráta is csökkent. Jelenleg több mint 11 ezer szankció van érvényben Oroszország ellen.
„Arra számítottunk, hogy az olyan dolgok, mint a SWIFT és az orosz bankok elleni összes blokkoló szankció teljesen összeomlasztja az orosz gazdaságot” – mondta egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő a CNN-nek.
Egy másik azt mondta, hogy Washington „remélte, hogy az orosz gazdaság mostanra már jobban szenved, tekintettel a szankciók példátlan súlyosságára” – parafrazálta a CNN.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy gazdasági találkozón a hét elején, kijelentve, erre úgy reagált, hogy a Nyugat „gazdasági villámháborúja” kudarcot vallott.
A látszólagos kudarc ellenére az amerikai tisztviselők a CNN-nek elmondták, hogy 2023 közepére Oroszország gazdaságának megtorpanására számítanak. A külföldi nyersanyagok és alkatrészek hiánya addigra nyilvánvalóvá válik – mondták a tisztviselők, akik közül az egyik azt mondta, hogy az USA „mindig is hosszú távú játéknak tekintette ezt”.
Joe Biden amerikai elnök azonban már márciusban azt állította, hogy a szankciók máris „az orosz gazdaság összeomlását okozták”, a rubel értékének rövid életűnek bizonyuló esésére hivatkozva.
Európa viszont hatalmas gazdasági károkat szenvedett el az Oroszországgal szembeni saját szankciói miatt.
Az üzemanyagárak az egekbe szöktek az egész kontinensen, az infláció az EU-ban a történelem legmagasabb szintjén van, és még Németországot, a blokk legjelentősebb ipari hatalmát is az energiaválság következtében a „dezindusztrializáció” veszélye fenyegeti.
Amerikai kollégáikhoz hasonlóan az európai tisztviselők is ragaszkodnak ahhoz, hogy elég hosszú időn belül szankcióik Oroszországot is érinteni fogják.
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a hét elején az Európai Parlament előtt felszólalva azt mondta, hogy a szankcióknak „nem biztos, hogy azonnali hatása lesz”, és hozzátette: „Olyan ez, mintha fogyókúrázni kezdenénk, hogy lefogyjunk, és néhány hét után felháborodnánk azon, hogy nem fogytunk le”.
