Véget ért a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozója. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy sor kétoldalú találkozót tartott a regionális vezetőkkel. Ennek eredményeként több mint 40 dokumentumot írtak alá, de a szóbeli megállapodások is érdekesek.
A gáz egynegyede rubelért
Vlagyimir Putyin számára a csúcstalálkozó remek alkalom volt arra, hogy „egyeztessék az órájukat” partnereikkel. Például a Hszi Csin-ping kínai elnökkel szeptember 15-én folytatott megbeszélései miatt izgultak Nyugaton, mivel a fő téma az ukrajnai helyzet volt.
Másnap Putyin az ukrán válságról is tárgyalt török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal. Júliusban Ankara közvetített egy gabonaüzletet – az élelmiszerszállítmányok elhagyhatták a Kijev által ellenőrzött kikötőket. A helyzet azonban mára megváltozott. Az orosz elnök kételkedik abban, hogy a gabona eljut az éhező országokba, és nem zárta ki a megállapodás újratárgyalását.
Ma kiemelte Erdogan szerepét a megállapodás végrehajtásában. „Mindenekelőtt szeretném még egyszer megköszönni azt a hozzájárulást, amelyet az élelmiszerprogram végrehajtásához nyújtanak és nyújtottak, ezt ma is említették, mármint az ukrán gabona exportját” – mondta Putyin.
„Reméljük, valóban, hogy ennek egy jelentős része (gabona – a szerk. megj.), ha nem is érhető el, de mégis az ENSZ legszegényebb országoknak szánt élelmiszerprogramjába kerül” – hangsúlyozta.
A kölcsönös elszámolások kérdését is érintették. Putyin közölte, hogy Ankara hamarosan elkezdi a gáz árának 25 százalékát rubelben fizetni. Ugyanakkor elmondta, hogy Törökország már megbízható tranzitútvonallá vált az Oroszországból érkező üzemanyagszállítások számára, és a Török Áramlat gázvezeték megszakítások nélkül működik.
Az elnök megjegyezte, hogy az országok közötti kereskedelmi forgalom folyamatosan növekszik.
„Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy gazdasági szereplőink megfelelő jelzéseket kaptak arról, hogy termékeinket Törökországon keresztül is exportálhatják” – tette hozzá.
Az orosz vezető Ankara és az SCO kapcsolatáról szólva felhívta a figyelmet a gyorsan fejlődő gazdasági kapcsolatokra.
Ajánló
„Minden lehetséges módon üdvözölni fogjuk Törökország munkáját ebben a struktúrában” – hangsúlyozta az államfő.
Végül Putyin kitért az Akkuyu atomerőmű építésére. „Tegnap aláírták a végleges dokumentumokat, amelyek szabályozzák a felek közötti kapcsolatokat ebben a nagyszabású, grandiózus építkezésben” – mondta az elnök.
Gáz és barátság
Hszi és Erdogan mellett Putyin négyszemközt tárgyalt Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, valamint Azerbajdzsán (Ilham Alijev), Kirgizisztán (Szadir Dzsaparov), Türkmenisztán (Szerdar Berdjmukhamedov) és Irán (Ibrahim Raiszi) elnökével és első alkalommal, az új pakisztáni kormányfővel.
Az általános és a kétoldalú találkozókon kívül a Kína-Mongólia-Oroszország formátumú megbeszélésre is sor került, amelyen a Mongólia területén keresztül vezető Szojuz Vosztok gázvezeték megépítéséről tárgyaltak.
„A Gazprom jelenleg a kínai és mongol felekkel véglegesíti a projekt részleteit” – hangsúlyozta Putyin.
Moszkva és Taskent átfogó stratégiai partnerségről szóló nyilatkozatot írt alá Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel. Putyin az Alekszandr Nyevszkij-renddel tüntette ki üzbég kollégáját „az Oroszországgal való baráti kapcsolatok erősítéséhez való nagyszerű hozzájárulásáért”.
Az új világrend pillére
Két tucat ország, köztük Örményország, Azerbajdzsán, Banglades, Bahrein, Izrael, Irak, Törökország és Vietnam működik együtt az Sanghaji Együttműködési Szervezettel (SCO). Vlagyimir Petrovszkij, az Orosz Tudományos Akadémia Kína és Modern Ázsia Intézetének munkatársa a RIA Novosztyval folytatott beszélgetésben megjegyezte, hogy ez jól mutatja a szervezet jelentőségét.
Ajánló
„Az SCO szerepe növekszik – és nem csak az új tagok felvétele miatt. A felelősségi kör egyre bővül, és érinti a Közel-Keletet és a Perzsa-öböl menti országokat” – mondta a szakértő.
Fontos, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben az SCO a kollektív Nyugat alternatívájává vált.
„A szervezet már most az egyenlőségen, a többpólusú világ elvein és a kölcsönös előnyökön alapuló új együttműködési modellt valósít meg. Ahol nincs „dollárdiktátum”, nincs szankciós nyomás. A csúcstalálkozó úgy döntött, hogy külön dokumentumot fogad el a nemzeti valutában történő elszámolásra való áttérésről. Az SCO az új nemzetközi rend egyik pillérévé válik. Maga az élet készteti erre. Az SCO vonzereje pedig minden bizonnyal tovább fog nőni” – zárta Petrovszkij.
Nem az egyoldalú szankciókra
A szeptember 16-i találkozók eredményeként született meg a szamarkandi nyilatkozat, amely a szervezet munkájának alapelveit határozza meg.
Megerősítették, hogy a szervezet nem irányul más országok vagy nemzetközi szervezetek ellen, és megjegyezték, hogy nyitott a széles körű együttműködésre. A nukleáris leszerelést és a konfliktusok kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezését szorgalmazták.
„Hangsúlyozták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt szankcióktól eltérő gazdasági szankciók egyoldalú alkalmazása összeegyeztethetetlen a nemzetközi jog elveivel, és negatív hatással van harmadik országokra és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra” – áll a dokumentumban.
Az SCO-országok azt is támogatták, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban megszabaduljanak a dollárfüggőségtől, és ütemtervet fogadtak el a nemzeti valuták arányának fokozatos növelésére a kölcsönös elszámolásokban.
