A sport átpolitizálása válságot szít az olimpiai mozgalomban, de Oroszország továbbra is ki fog állni a barátság és a szabályok tiszteletben tartásának elvei mellett – mondta Oleg Maticin orosz sportminiszter.
Az orosz és belarusz sportolókat továbbra is eltiltják a legkülönbözőbb sportágaktól világszerte, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) február végén ilyen ajánlást tett az ukrajnai konfliktus miatt.
Már olyan felvetések is napvilágot láttak, mint például Craig Reedie, a NOB tiszteletbeli tagja, miszerint az orosz és belarusz sportolók kénytelenek lesznek kihagyni a 2024-es párizsi olimpiai játékokat, mert nem kapnak időben engedélyt a kvalifikációs versenyekre.
Maticin orosz sportminiszter reményét fejezte ki, hogy ezek a félelmek nem válnak valósággá, de ugyanakkor szembeszállt azokkal a „politikai” erőkkel, amelyek az orosz és belarusz sportellenes szankciókat mozgatják.
„Remélem, hogy döntés születik sportolóinknak a [2024-es] olimpiai játékokra való kijutásáról, nem lehet tovább politizálni a sportot úgy, ahogyan most teszik, ez válságot generál magában az olimpiai mozgalomban” – mondta Maticin egy csütörtöki minszki konferencián.
A sportminiszter utalt a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) közelmúltbeli döntésére, amely szerint az orosz és belarusz sportolókra vonatkozó tilalmat visszavonja, és engedélyezi, hogy nemzeti zászlójukkal és himnuszukkal térjenek vissza a versenyekre.
„Remélem, mások is követni fogják ezt a példát” – mondta Maticin a TASZSZ hírügynökség szerint. „De együtt kell élnünk a létező valósággal, valójában új modelleket hozunk létre a sport szervezésére az országainkban, miközben nagyon fontos szempont a modern felszerelések biztosítása [a sportolóknak].
„Az olimpiai alapelvek a barátság, a szabályok tiszteletben tartása és a kultúra. Olyan korban élünk, amikor ezeket a lehetőségeket meg kell valósítanunk.”
Maticin szerint más országok Oroszország és Belarusz felé fognak tekinteni, és arra, hogy képesek ellenállni a rájuk kirótt szankcióknak.
„Most más országok azt figyelik, hogy hogyan küzdjük le ezt a válságot – bármelyik országot érintheti, ha a NOB olyan erős sportnemzeteket vesz célba, mint Oroszország és Belarusz” – mondta Maticin.
„Ha mi kiállunk, az garancia arra, hogy az olimpiai mozgalom fennmarad, ha van lehetőség arra, hogy valamilyen módon megrendüljünk, 100%, hogy más országok nem tudnak ellenállni a nemzetközi nyomásnak.
„Ezért a hangunkat hallatnunk kell, a média is fontos szempont…”. Az olimpikonjaink, a sporthőseink hangjának hangosnak és egyértelműnek kell lennie, nem csak a tisztviselők hangjának”.”
Az orosz sporttisztviselők bírálták a NOB azon ajánlását, hogy az orosz és belarusz sportolókat lehetőség szerint ki kell zárni a világversenyekről.
Különösen Thomas Bach NOB-elnököt vádolták azzal, hogy hagyja, hogy a politika aláássa a sportolók jogait, a kitiltásokat pedig diszkriminatívnak minősítették.
Az orosz magasugró olimpiai bajnoknő, Marija Laszickene nyíltan bírálta Bachot, és „képmutatónak” nevezte az álláspontját.
Maticin sürgette a NOB vezetőjét, hogy hallgassa meg az olyan orosz sportolók hangját, mint Laszickene, akik szenvednek a széleskörű eltiltások miatt.
„Hallgassuk meg az olimpikonok hangját” – mondta Maticin. „Ahogy Thomas Bach mondja, az olimpikonok az olimpiai mozgalom szíve.
„Akkor tisztelnünk kell a hőseinket, az olimpikonjainkat. Azt mondják, hogy nem szabad őket korlátozni vagy diszkriminálni valamilyen politikai okokból”.
Bach a múlt hónapban az olasz médiának adott kommentárjában azt mondta, hogy az orosz és belarusz versenyzők visszatérhetnek a nemzetközi versenyekre, de csak akkor, ha hajlandóak „elhatárolódni” kormányaik intézkedéseitől.
Ezek a megjegyzések azonnal ellenállásba ütköztek Oroszországban, ahol az Orosz Olimpiai Bizottság (ROC) elnöke, Sztanyiszlav Pozsdnyakov szerint az ilyen követelések sértik az Olimpiai Chartát.
