Köztudott, hogy Kossuth egy Debrecenben kierőszakolt alternatív országgyűlésen kikiáltotta az osztrák császárok magyar trónfosztását, mire a Kaiser segítséget kért és kapott az orosz cártól. Egy orosz cárt soha nem volt nehéz rávenni, hogy a cári csapatait keresztülmasíroztassa Ukrajnán, majd pedig vissza. Ez esetben azonban a keresztény uralkodók korábbi generációja által megkötött úgynevezett „Szent Szövetség” is erre kötelezte.
Ennek tartalma szerint a királyokat az Isten rendelte a nép fölé, és ha a Trón veszélybe kerül, akkor a királyok kisegítik egymást. Magának a vallási alapokon egymásra duzzogó nyugati és keleti reflexeknek persze jót tett ez az elfogadott felkérés, illetve annak nyomában a cári hadmozdulat. . . .
A Moszkvai központtal a szovjet rendszerváltás után felállított 35 országban jelen lévő emberjogi szervezet* költségén nemrég ásatások voltak Magyarországon, amelyek e cári hadmozdulat esetleges katonai sírjait próbálta volna beazonosítani és feltárni. *A hivatkozott nemzetközi szervezet hivatalos neve az „Emberi Jogok és Emberi Méltóság Nemzetközi Ligája”. Magyarországon is van fiók-szervezetük, innen vettem a most következő információkat, de hát az ásatások is itthon voltak.
Nos, Segesvár térségében nincsenek a csatának régészeti nyomai. A két sereg ugyan felvonult egymás ellen, és össze is találkozott. A csata előtt azonban a korabeli szokásoknak megfelelően elkezdték széthúzni az arcvonalat. Ennek folyamán a magyar sereg egyre csak vékonyodott, míg az orosz sereg vastagságának egyáltalán nem ártott meg az arcvonalak széthúzása. Ekkor a nyomasztó létszámfölény optikailag is világossá vált. Az orosz seregnek tehát pusztán az optikája megtette a maga hatását. Valószínűleg az arcvonalak egy darabig párhuzamos széthúzásának vége-felé már zűrzavar volt a kínosan elvékonyodott magyar oldalon. Ezt a zűrzavart keresztelték el utólag a „segesvári csatának”.
Ekkor Petrovics Sándor átlovagolt a túloldalra, hogy egyeztessen. Puskin akkor 12 éve halott volt, és annak máig elhúzódó sokkja akkoriban is egészen biztosan elegendő volt arra, hogy visszatartsa az oroszokat, hogy ne emeljenek kezet a Magyar Költőre, aki ráadásul majdnem jobban Petrovics, mint amennyire Petőfi. Feltételezhető, hogy megmondták neki, hogy a 23 évével ő még fiatal a halálra. Várja ki, hogy mi lesz ebből a dologból a magyar térfélen, és döntsön később arról, hogy érdemes-e visszatérni.
Mivel a segesvári „csata” nem tudott orosz hadisírokat produkálni, így a szabadságharc legnagyobb ismert csatájának, a komáromi csatának a helyszínén kerestek cári katonákat orosz állami pénzen. Meglepetésre azonban osztrák, magyar és francia egyenruha-maradványok foszlányaival keveredett csontokat találtak.
Mi ebből a tanulság. A franciák folyamatosan el szerették volna rabolni Elzászt és Lotharingiát a németektől, de más német területeket is. Ám amikor a Német Tömb éppen Kelet felé akart terjeszkedni, akkor a II. Vh kivételével amolyan „csere-bere” alapon mindig segítették a németeket ezekben a hadmozdulatokban. Hitler bizonyára elképedt, amikor Kelet felé irányította a retorikáját, majd a fegyvereit is Lengyelországra szegezte, akkor hadüzenettel támadták hátba Németországot. Pedig francia nézőpontból csak a szokásos stílusuk jegyében további németterületekre fájta foguk, illetve Elzász és Lotharingia státuszát törekedtek még tovább franciásítani.
Ezek a Komárom környékén orosz pénzből feltárt francia csontok arra is rávilágítanak, hogy Trianon miért adott Ausztriának magyar területeket. Ezen felül arra is rávilágít, hogy milyen korábbi katolikus német-francia koncepcióban kerültek a szudéta németek a cseh-morva földekre. Továbbá ugyanez a keleti német terjeszkedést Keleten segítő, de Nyugaton hátba-támadó francia politikai stílus és (-a katolicizmus védelmét rosszhiszeműen használó-) francia katonai doktrína követte el a Felvidéken azt a mészárlást a 30 éves háború alatt, amely jegyében az akkori krónikák szerint a magyar falvak és azok lakosságának 68 %-át teljesen megsemmisítették, míg a fennmaradó falvak lakosságának ugyancsak 68%-át is kiirtották. Ha a 68 és 100 közötti különbségnek, azaz a 32 %-nak vesszük a külön-bejáratú 68%-át, és ezt hozzáadjuk az eredeti 68-hoz, akkor azt kapjuk, hogy a felvidéki magyar lakosság 90%-át lemészárolták. Tessék nyugodtan utánaszámolni . . .
A mai EU másról sem szól, mint ugyanennek a klasszikus francia katonai doktrínának a gazdasági leképeződéséről. Ennek jegyében ugyebár hajdan a későbbi „szlovákok” a Cseh-Morva Protektorátusokból felvidéki magyar területekre települnek át, az ő helyüket, pedig elfoglalják a szudéta-németek. A franciák pedig a háttérben stabilizálják Elzász és Lotharingia libikójáját a saját javukra. . . . Ugyanez a doktrína rajtunk magyarokon is átgördült, és jelenleg Ukrajna keleti vidékeiről Moszkván is túlra kacsingat . . . Nem véletlenül vagyok EU-hívő abban a sajátságos értelemben, hogy Franciaországot és Belgiumot kellene kizárni az EU-ból, és ezzel inkább Elzász-Lotharingia térségét kellene destabilizálni, nem, pedig a mi Kelet-Közép Európai Térségünket! Uff, én hangosan gondolkoztam!
Szabó Tamás
