Boris Pistorius német védelmi miniszter nyilvános vitára szólított fel az amerikai cirkálórakétákról, amelyeket a hidegháború vége óta először telepítenének az országba. Oroszország figyelmeztette, hogy válaszlépéseket fog tenni.
Washington és Berlin a júliusi NATO-csúcstalálkozón jelentette be, hogy 2026-tól kezdődően megkezdik az amerikai többnemzetiségű haderőnem nagy hatótávolságú rakétáinak Németországba történő telepítését. Egy közös nyilatkozat szerint az uniós országba akár 460 kilométeres hatótávolsággal büszkélkedő SM-6 légvédelmi rakétákat, Tomahawk cirkálórakétákat, amelyek állítólag több mint 2500 kilométerre lévő célpontokat képesek eltalálni, valamint újonnan kifejlesztett hiperszonikus rakétákat telepítenek majd.
A lépést korábban tiltotta volna a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés (INF), amelyből Washington 2019-ben, Donald Trump kormányzása alatt kilépett. Az Egyesült Államok akkor azt állította, hogy Oroszország megszegte a mérföldkőnek számító megállapodást.
Moszkva tagadta a vádakat, és egészen a közelmúltig továbbra is betartotta a szerződést.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak vasárnap nyilatkozva Pistorius azt mondta, hogy az amerikai nagy hatótávolságú rakéták érkezéséről szóló nyilvános beszélgetés „fontos, hogy az összes érv mérlegelése után társadalmanként megtaláljuk azt az álláspontot, amellyel mindannyian jól tudunk élni”.
„Szükségünk van erre a nyilvános vitára, hogy világossá tegyük a helyzet komolyságát: egyrészt Oroszország agresszív magatartása miatt új fenyegetést tapasztalunk Európában, másrészt olyan képességbeli hiányosságaink vannak, amelyeket rövid távon csak az amerikai szövetségesek segítségével tudunk pótolni, amíg mi magunk nem fejlesztjük ki ezeket a fegyvereket” – magyarázta a német védelmi miniszter.
Pistorius elismerte, hogy a rakétatelepítés „éles ellenállásba” ütközött néhány szociáldemokrata képviselőtársának részéről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hónapban a szentpétervári haditengerészet napi felvonuláson mondott beszédében kijelentette, hogy „ha az Egyesült Államok ilyen terveket valósít meg, akkor úgy fogjuk tekinteni, hogy felmentjük magunkat a közepes és rövid hatótávolságú csapásmérő fegyverek telepítésére vonatkozó, korábban elfogadott moratórium alól… [és] tükörintézkedéseket teszünk”.
Putyin rámutatott, hogy az amerikai telepítéssel több kulcsfontosságú orosz állami és katonai létesítmény kerülne a rakéták hatósugarába, a repülési idő pedig körülbelül tíz perc lenne.
