Andres Manuel Lopez Obrador mexikói elnök szerint az amerikai szabadság szimbóluma elveszítheti jelentőségét, ha Washington nem hajlandó ejteni a vádakat a Wikileaks társalapítója, Julian Assange ellen, akire 175 év börtönbüntetés vár.
„Ha az Egyesült Államokba viszik, és a maximális büntetésre ítélik, és a börtönben kell meghalnia, kampányt kell indítanunk a Szabadság-szobor lebontásáért” – mondta Lopez Obrador egy hétfői sajtótájékoztatón. Ha Washington elítéli Assange-t, az megerősítené, hogy a New York kikötőjében álló világhírű emlékmű „már nem a szabadság szimbóluma” – folytatta.
Kijelentései a Washington Post és a Riporterek Határok Nélkül civil szervezet által a hétvégén közzétett kritikák nyomán hangzottak el, amelyekben a mexikói kormányt az újságírók védelmének állítólagos elmulasztása miatt bírálták. Az újságírók érdekvédelmi csoportja felszólította a mexikói kormányt, hogy „vizsgálja felül a médiaszemélyzet védelmét szolgáló mechanizmusokat”, és kitartott amellett, hogy az idén eddig Mexikóban meggyilkolt 12 újságíró többségét munkájuk miatt ölték meg.
Az elnök, akit széles körben az AMLO monogramjáról ismernek, azonban elutasította a jelentést, mint „a mexikói kormány elleni lejárató kampányt”.
A mexikói vezető képmutatónak minősítette azokat a médiaszervezeteket, amelyek mohón tettek közzé információkat az Egyesült Államok afganisztáni és iraki háborús bűneiről, amelyeket a Wikileaks szerzett meg és adott ki, mielőtt a szervezet alapítója ellen fordultak.
„Amikor ezek az információk nyilvánosságra kerültek, különböző médiumok vettek részt [a közzétételben]. Beleegyeztek az összes információ közzétételébe, mert úgy vélték, hogy ezzel hozzájárulnak az emberi jogok védelméhez, a véleménynyilvánítás szabadságához, nem pedig ahhoz, hogy folytassák a kettős mércét, a hazugságokat, azt, hogy egyet mondanak, és mást tesznek” – mondta.
Ajánló
Lopez Obrador a múlt hónapban újságíróknak azt mondta, hogy a Joe Biden amerikai elnökkel való következő találkozója során felveti majd az Assange elleni vádak ejtését. Az amerikai elnökkel való beszélgetésre azt követően hívták meg, hogy visszautasította a Biden által szervezett amerikai kontinensek csúcstalálkozójára szóló meghívást, mivel nem volt hajlandó részt venni az eseményen, tiltakozásul az ellen, hogy Nicolas Maduro venezuelai elnököt, Miguel Diaz-Canel kubai elnököt és Daniel Ortega nicaraguai elnököt kizárták az eseményről.
A Wikileaks-kiadó ügyvédei a múlt héten két újabb fellebbezést nyújtottak be, hogy megtámadják a kiadatását az Egyesült Államoknak. 18 vádpontban áll szemben a titkos anyagok megszerzésére és közzétételére irányuló összeesküvés és a kémkedési törvény megsértése miatt, ami abból ered, hogy 2010-ben szigorúan titkos katonai dokumentumokat kapott Bradley (ma Chelsea) Manning katonai elemzőtől. Ez annak ellenére történt, hogy az Assange elleni per egyik koronatanúja elismerte, hogy a Wikileaks társalapítója ellen tett vallomásának fontos részeit hamisította.
Assange 2012 óta gyakorlatilag fogva tartják, amikor menedékjogot kért Ecuador londoni nagykövetségén, hogy elkerülje a kiadatását Svédországnak, ahol kétes szexuális erőszakkal kapcsolatban vádolják, amelyeket azóta elutasítottak. Quito 2019-ben visszavonta a menedékjogát, és a brit rendőrség a nagykövetségről a legbiztonságosabb Belmarsh börtönbe szállította, ahol azóta is tartózkodik, egészségi és mentális állapota pedig a hírek szerint rohamosan romlik.
Bár Lopez Obrador már többször felvetette, hogy politikai menedékjogot kínálna Assange-nak, kifejezett ajánlatot eddig nem tett.
