A magyar zöldség-gyümölcs ágazat exportjának a 30 százalékát 2020-ig Oroszországba szeretnék kivinni a magyar termelők; ezért rendkívüli mértékben negatív hatású az orosz embargó a zöldség-gyümölcs ágazat piacépítésére és fejlesztésére – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke az MTI-nek.
Mártonffy Béla szerint igaz ugyan, hogy most a magyar zöldség-gyümölcs kivitel mindössze 5 százaléka irányul Oroszországba, de az ágazat fejlesztési stratégiája 2020-ig az orosz piacon történő eladások növelésén alapul. Erre az adott alapot, hogy az utóbbi időben – a rendszerváltást követő leépülés után – ismét megnövekedett az érdeklő főként a magyar friss zöldség és gyümölcs iránt.
Emlékeztetett: Magyarország az évi átlagosan 2,5 millió tonnás zöldség-gyümölcs termésének most mintegy felét exportálja. Ezt a mennyiséget további 1 millió tonnával szeretnék növelni a termelők, aminek 50-70 százalékát kívánják értékesíteni külföldön – frissen és feldolgozva – elsősorban Oroszországban.
A rendszerváltás előtt Németországgal együtt Oroszország volt a magyar zöldség-gyümölcs legfontosabb piaca. Ez mára változott: Németország maradt a legfontosabb piaci szegmens – az export 25 százalékával -, de a környező országokba együttesen több magyar terméket adnak el – az export több, mint 40 százalékát -, mint Németországban. Jelentős gondként említette, hogy az orosz embargó miatt 1,5 millió tonna alma marad az unió piacán. Így most nyomott árakkal kell számolni az unióban ebben a piaci szegmensben is.
A magyar termelőknek mindez nagy nehézségeket okoz, mert Magyarországon is jó volt idén az almatermés, mintegy 800 ezer tonna körüli. A helyzet megoldására most készülnek a kormányzati intézkedések. Ezért is fontos, hogy Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hétfőn Moszkvában tárgyalt a magyar agrárpiaci pozíciók megtartásáról Oroszországban.
A FruitVeB elnöke megjegyezte: a friss és a fagyasztott termékekre szól az orosz beviteli tilalom, a feldolgozott termékek számára szabad az út. Ezért fontos, hogy növekedjen a feldolgozott termékek aránya a magyar kínálatban. Ezt kívánja a potenciális kínai és arab piac is, ahol szintén érdeklődnek a magyar zöldség és gyümölcs iránt.
