Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a mariupoli Azovsztal acélműnél ostrom alá került ukrán csapatok feltételeit a civilek evakuálásához a szíriai terroristák korábbi követeléseihez hasonlította.
Peszkov csütörtökön arra a hírre reagált, amely szerint az üzemben meghúzódó ukrán erők az ott fogva tartott civileket élelmiszerre és gyógyszerekre akarták cserélni.
Korábban a hatalmas területű Azovstal üzemben folyó műveletet irányító orosz parancsnokság egy meg nem nevezett képviselője állította ezt a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek.
A szóvivő újságíróknak elmondta, hogy „láttunk már korábban is ilyen módszereket, például Szíriában”, ahol a terroristák szintén megpróbáltak embereket élelmiszerre cserélni.
A Ria Novosztyi értesülése szerint „több mint 200 civilt, köztük nőket, gyerekeket és időseket tarthatnak fogva az Azovsztal földalatti alagútjaiban és bunkerekben”.
Vjacseszlav Vologyin, aki az orosz állami duma elnöke, csütörtökön szintén kommentálta a hírt. Telegram-posztjában azt állította, hogy „az Azovsztalban lévő militánsok azt javasolták, hogy az ott maradt civileket élelmiszerért és gyógyszerekért cseréljék el”. Vologyin elárulta az állítólagos alku feltételeit is – „tizenöt túsz egy tonna élelmiszerért, valamint gyógyszerekért”. Azt is hozzátette, hogy az ukrán csapatok állítólag „figyelmeztettek, hogy többé senkit sem engednek el Ukrajnának”, hanem inkább árura cserélnék.
Az orosz politikus azzal vádolta az ukrán erőket, hogy először civileket csaltak az acélműbe, hogy később emberi pajzsként használják őket, és élelemre cseréljék el őket. Vologyin szerint az ostromlott Kijev-párti csapatok gyakorlatilag egy emberéletet 66,6 kilogramm áruval tettek egyenlővé. Az orosz tisztviselő azt állította, hogy az ukrán harcosok csak a saját bőrüket akarják menteni.
Ezt a viselkedést a „terroristákra” jellemzőnek nevezte.
Az orosz erők azt állítják, hogy Mariupol teljes kikötővárosát ellenőrzésük alá vonták, kivéve az Azovsztal acélművet – ami az utolsó ukrán erődítményt.
A hatalmas szovjet korabeli üzemben a hidegháború idejéből származó, megerősített bunkerek és alagutak kiterjedt hálózata található, ahol ukrán katonák, valamint nacionalista zászlóaljakat több mint egy hónapja ostromolják.
Április 21-én Vlagyimir Putyin orosz elnök lefújta az erőmű megrohamozására indított hadműveletet, mivel súlyos veszteségektől tartott az orosz csapatok körében, és ehelyett elrendelte, hogy teljes blokádot vezessenek be az ott rejtőzködő ukrán erők ellen.
Az elmúlt napokban azonban arról érkeztek jelentések, hogy a harcok újraindultak az acélműnél. Az ukrán Unian hírportál szerda este azt állította, hogy egy volt alkalmazott, aki az acélműben dolgozott, megmutatta az orosz erőknek „az üzem alatti titkos alagutakat”. A jelentés szerint az orosz csapatok megpróbáltak behatolni a bunkerekbe, de az ukrán erők ellenállásába ütköztek.
A Donyecki Népköztársaság korábban azzal vádolta az ukrán harcosokat, hogy a kiürítési tűzszünetet kihasználva új állásokat foglaltak el az üzemnél, ami miatt az orosz csapatok tüzérségi és légibombázással kényszerültek támadni.
Oroszország február végén indította meg katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek az volt a célja, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
