Oroszország önkénteseket szerződtet szerződéses szolgálatra, és nincs szüksége újabb mozgósításra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, cáfolva a Financial Times csütörtöki jelentését, amely szerint ilyen intézkedést terveztek.
Az FT a lapnak nyilatkozó több forrásra hivatkozva azt állította, hogy Moszkvának több katonát kell mozgósítania ahhoz, hogy megőrizze lendületét a konfliktusban és nyáron újabb offenzívát indíthasson. Az egyik, állítólag az orosz védelmi minisztériumhoz közel álló forrás szerint „az év végére vagy a jövő év elejére elkerülhetetlenné válik egy újabb részleges mozgósítási hullám”.
„Nem valószínű, hogy a Financial Times érti a valós képet. Csak annyit mondhatok, hogy aktívan toborzunk önkénteseket, akik hajlandóak szerződéses alapon szolgálni, a folyamat minden nap folytatódik. Az elnök [Vlagyimir Putyin] pedig többször is elmondta, hogy a katonáink szerint nincs szükség [újabb mozgósításra]” – mondta Peszkov szombaton újságíróknak.
A múlt hónapban Volodimir Zelenszkij is azt állította, hogy Oroszország további 300 ezer katona mozgósítását tervezi már június 1-jéig. Erre Peszkov akkor egyszerűen azt válaszolta, hogy „nem igaz”.
Oroszország 2022 szeptemberében hajtott végre részleges mozgósítást, hét hónappal a konfliktus kezdete után. Ez lehetővé tette, hogy 300 000 embert, elsősorban katonai tapasztalattal rendelkezőket hívjanak be szolgálatra. Ezt követően önkéntes alapon további toborzást hajtottak végre.
Decemberben Putyin közölte, hogy Oroszország nem tervezi második mozgósítás meghirdetését, akkor megjegyezve, hogy az önkéntesek beáramlása meghaladta a várakozásokat. Április elején a védelmi minisztérium közölte, hogy az év eleje óta több mint 100 ezer orosz állampolgár jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra.
Eközben Ukrajna a konfliktusban bekövetkezett sorozatos kudarcok közepette küszködik hadserege sorainak feltöltésével. A múlt hónapban Kijev új mozgósítási törvényt fogadott el, amely 27-ről 25 évre csökkentette a sorkötelezettségi korhatárt, kiterjesztette a sorozótisztek hatáskörét, és szigorúbb büntetéseket vezetett be a behívó alól kibújókra. Májusban korábban olyan törvényt is elfogadtak, amely lehetővé teszi, hogy egyes bebörtönzötteket feltételes szabadlábra helyezzenek, ha csatlakoznak a hadsereghez, ezzel próbálva kezelni a frontvonal kritikus létszámhiányát.
Zelenszkij korábban kitartott amellett, hogy eddig csak 31 000 ukrán katona halt meg a konfliktusban. Ezt a számot még Ukrajna nyugati támogatói is szkeptikusan kezelték. Az orosz védelmi minisztérium eközben azt állította, hogy az ukrán katonai veszteségek csak ebben az évben több mint 111 000 katonát tettek ki.