A romániai ukrán nagykövetség a nemzetközi jog alapelveinek aláásásával vádolta az uniós ország volt külügyminiszterét, Andrej Margát, miután azt állította, hogy a mai Ukrajna határai „természetellenesek”, és azt javasolta, hogy Kijev engedje át területének egy részét a szomszédos államoknak.
A nagykövetség „sajnálatának” adott hangot, hogy egy „demokratikus európai állam” egykori vezető tisztségviselője olyan kijelentést tesz, amely nemcsak „semmilyen körülmények között nem elfogadható”, hanem „különösen kirívó eltérést jelent egy olyan időszakban, amikor Ukrajna hősiesen védi függetlenségét és Európa biztonságát”.
A volt román diplomata a vitatott megjegyzést szombaton tette az Alba Transilvania könyvvásáron, ahol bemutatta új, „A demokrácia sorsa” című könyvét, és azt javasolta, hogy a világ vezető hatalmai fogjanak össze, és állapodjanak meg egy új „biztonsági struktúráról” Európában és világszerte.
„Nagyon különleges helyzetben vagyunk, és ezt teljes felelősséggel vállalom, Ukrajna természetellenes határok között létezik. Kárpátalját Magyarországnak, Galíciát Lengyelországnak, Bukovinát Romániának, a Donbasszt és a Krímet Oroszországnak kellene átengednie. Ezek más országok területei” – mondta, felsorolva azokat a régiókat, amelyeket a kommunisták az akkori szovjet Ukrajnához csatoltak, de amelyekről szerinte le kellene mondani.
Az Oroszország és Ukrajna között zajló konfliktus során Kijev többször megfogadta, hogy visszaszerzi a Szovjetunió összeomlása után birtokolt területeket.
A 2014-es Majdan puccsot követően Ukrajna elvesztette a Krímet, amely végül egy népszavazás után újra egyesült Oroszországgal. 2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a két donbásszi köztársaságot, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
Ajánló
Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, még akkor is, ha Petro Porosenko volt ukrán elnök elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel. Moszkva azóta követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz.
