A Pentagon állítólag fontolgatja a Boeing ajánlatát, hogy a meglévő amerikai minták felhasználásával olcsó precíziós bombákat gyártana tömegesen Ukrajna számára, mivel Washington és szövetségesei nehezen tudnak lépést tartani Kijev katonai igényeivel.
A Reuters szerint a Boeing azt javasolta, hogy az ukrán haderőnek szállítsák az úgynevezett földről indítható kis átmérőjű bombák (GLSDB) rendszerét, amely a 40 000 dolláros GBU-39 kis átmérőjű bombát (SDB) a viszonylag bőséges M26-os rakétahajtóművel párosítaná. A fegyvert 2019 óta fejlesztik.
A gyártó egy, a hírügynökség által látott dokumentumban azt állítja, hogy a szükséges alkatrészek rendelkezésre állása lehetővé tenné, hogy már 2023 tavaszán legyártja a löveget és megkezdje annak szállítását Ukrajnába.
Azonban még mindig vannak logisztikai akadályok, amelyeket le kell küzdeni, mivel legalább hat beszállítónak fel kellene gyorsítania az alkatrészek szállítását a fegyverek gyors gyártása érdekében. A Boeing terve emellett árfeltárási mentességet is kér, ami mentesítené a vállalkozót a Pentagon számára tisztességes üzletet biztosító alapos felülvizsgálat alól.
A fegyvert a Boeinggel közösen gyártó SAAB AB honlapja szerint a GPS-vezérlésű GLSDB löveg akár 150 kilométeres hatótávolságú célpontok támadására is képes, ami potenciálisan lehetővé tenné Kijev számára, hogy az orosz erőkre messze a frontvonalon túl is csapást mérjen.
Bár mind az amerikai hadsereg, mind a Boeing elutasította, hogy kommentálja az értesülést, a Pentagon szóvivője, Tim Gorman parancsnok-helyettes a Reutersnek elmondta, hogy Washington és szövetségesei “azonosítják és mérlegelik a legmegfelelőbb rendszereket”, amelyek segíthetnének Kijevnek. Nem volt hajlandó részletezni, hogy milyen “konkrét képességet” biztosítanak Ukrajnának.
Moszkva többször figyelmeztette az Egyesült Államokat és NATO-szövetségeseit, hogy ne szállítsanak fegyvereket Ukrajnának, azzal érvelve, hogy ez csak a konfliktus elhúzódását szolgálja, és végül közvetlen konfrontációhoz vezethet Oroszország és a Nyugat között.
Mivel olyan országok, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság egyre fejlettebb fegyverrendszereket bocsátottak a kijevi erők rendelkezésére, amelyek képesek mélyen a frontvonalak mögé hatolni, a Kreml a folyamatban lévő konfliktust nem másnak, mint a NATO elleni proxy-háborúnak minősítette. Vlagyimir Putyin elnök azt is kijelentette, hogy Oroszország “az egész nyugati katonai gépezet” ellen harcol.
