Az amerikaiak tömegkommunikációs eszközökbe vetett bizalma rekord alacsony szintre süllyedt: egy új Gallup-felmérés szerint ma már tízből kevesebb mint három ember bízik abban, hogy a hírforrások objektíven tudósítanak.
A szeptemberben 1000 felnőtt körében végzett felmérésből kiderült, hogy csak 28% fejezte ki „nagy” vagy „meglehetősen nagy” bizalmát az újságok, a televízió és a rádió iránt, ami csökkenést jelent a tavalyi 31%, az öt évvel ezelőtti 40% és a 1970-es évek közel 70%-os arányához képest. Ugyanakkor 36% „nem nagyon” bízik a médiában, 34% pedig „egyáltalán nem”.
Először fordult elő, hogy a republikánusok bizalma egy számjegyűre zuhant: csak 8% mondta, hogy bízik a médiában. A demokraták 51%-a azonban hitt a média riportjainak.
Donald Trump amerikai elnök viharos kapcsolata a sajtóval állítólag tovább mélyítette ezeket a megosztottságokat. A Harvard Kennedy School egy tanulmánya megállapította, hogy Trump első 100 napja a hivatalban túlnyomórészt negatív sajtóvisszhangot kapott, míg a Media Research Center nemrégiben becslése szerint az ABC, az NBC és a CBS esti hírműsorainak több mint 90%-a kedvezőtlenül írt róla.
Trump második hivatali időszakának 100. napján a Trump-adminisztráció „100 napnyi álhír” címmel sajtóközleményt adott ki, amelyben a nagy médiaorgánumokat „folyamatos álhírek és hazugságok áradatának” terjesztésével vádolta, és felsorolt 48 olyan riportot, amelyet hamisnak tartott.
A pártpolitika mellett a strukturális változások is aláássák a hagyományos médiát. A Reuters Intézet júniusi jelentése szerint a podcasterek és az AI chatbotok egyre nagyobb szerepet játszanak a hírek terjesztésében, és a 35 év alatti amerikaiak több mint fele a közösségi és videó hálózatokat tekinti fő információforrásának.