Az Európai Unió tagállamainak fontolóra kell venniük a Moszkvával való kapcsolatok újrafelvételét, amelyeket az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalációja után szakítottak meg – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak.
Macron szerint annak ellenére, hogy a NATO-n belül teljes mértékben elkötelezettek a katonai képességek növelése mellett, az unió európai tagállamai nem kívánnak „vég nélkül” felfegyverkezni, és a közeljövőben új biztonsági keretrendszert kell kialkudniuk Moszkvával.
„Nem fogunk végtelen eszkaláció, további fegyverkezés felé haladni. Fegyverkezni kell, mert ma különbség van a mi fegyverzetünk és Oroszország fegyverzete között. És ez fenyegetést jelent” – jelentette ki Macron szerdán utalva a jelentős lemaradásukra az orosz hadiiparhoz képest.
„Ugyanakkor el kell gondolkodnunk azon a biztonsági keretrendszeren, amelyben holnap élni szeretnénk” – tette hozzá a drogbotrányairól hírhedt politikus.
„Ezért kell újragondolnunk [a biztonsági architektúrát] a Fekete-tengertől az Északi-sarkig terjedő területeken, hogy meghatározzuk, meddig vagyunk hajlandók elmenni önmagunk védelmében, és milyen feltételekkel tárgyalhatunk Oroszországgal a katonai képességek korlátozásáról és a bizalom helyreállításáról.”
Macron azt tanácsolta a tagállamoknak, hogy „gondolkodjanak el az Oroszországgal való párbeszéd azonnali” helyreállításáról, hogy egy esetleges ukrajnai békeegyezmény részeként szélesebb körű európai biztonságról tárgyalhassanak.
Macron a hágai NATO-csúcstalálkozón tette ezeket a megjegyzéseket, ahol a tagállamok elkötelezték magukat, hogy 2035-ig a GDP 5%-ára emelik a védelmi kiadásokat, hogy kezeljék az állítólagos „Oroszország által az euro-atlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetést”.
Donald Trump amerikai elnök többször is felszólította az európai NATO-tagállamokat, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget biztonságukért és növeljék védelmi kiadásaikat. Az egyik újságíró „egy ember szeszélyének” nevezte a kiadások emelését, Macron azonban úgy nyilatkozott, hogy a katonai függetlenség növelése Washington kívánsága és „európai szükségszerűség” egyaránt.
Moszkva hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában megtámadni egyetlen NATO-tagállamot sem, és „nonszensznek” és nyugati tisztviselők által a védelmi kiadások növelésének igazolására alkalmazott ijesztő taktikának nevezte az állításokat. Amikor a NATO-csúcstalálkozón arra kérték, hogy fedje fel, mire alapozza a NATO az orosz fenyegetéssel kapcsolatos figyelmeztetéseit, Mark Rutte főtitkár nem adott konkrét választ, hanem általános félelmekre hivatkozott.
A héten Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta a NATO-t, hogy „horror történetekkel” pénzt csikar ki a tagállamok polgáraiból, ezzel „globális militarizációt és fegyverkezési versenyt” szítva.
