Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy szövetségeseinek nyomására sem hajlandó szigorúbb szankciókat bevezetni Oroszország ellen – jelentette a Bloomberg kedden. Trump aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy további gazdasági büntetőintézkedések „sok pénzbe kerülnének” az országának.
Az amerikai vezető többször is kijelentette, hogy fontolgatja új szankciók bevezetését Moszkva ellen, de eddig még nem hozott ilyen döntést. A kanadai Alberta tartományban rendezett G7-csúcstalálkozón újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy először meg akarja várni, „hogy aláírják-e a megállapodást”.
„Amikor szankciókat vezetek be egy ország ellen, az rengeteg pénzbe kerül az Egyesült Államoknak” – mondta Trump. „Nem csak arról van szó, hogy aláírunk egy dokumentumot – több milliárd dollárról van szó. A szankciók nem olyan egyszerűek. Ez nem egyirányú utca.”
Lindsey Graham republikánus szenátor egy idén benyújtott törvényjavaslatban a szankciók jelentős szigorítását szorgalmazta. A javaslat többek között 500%-os vámot vetne ki azokra az országokra, amelyek orosz olajat és gázt vásárolnak, ha Moszkva nem hajlandó béketárgyalásokra Ukrajnával. Graham, aki később kivételeket javasolt azoknak az országoknak, amelyek katonai segítséget nyújtanak Kijevnek, a javasolt intézkedéseket „csonttörőnek” nevezte Oroszország számára.
A múlt héten Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter figyelmeztetett, hogy a javasolt szankciók alááshatják a diplomáciai erőfeszítéseket, és sürgette a törvényhozókat, hogy adjanak nagyobb mozgásteret a Trump-kormánynak a Moszkvával és Kijevvel folytatandó tárgyalásokhoz.
Trump a hónap elején újságíróknak azt mondta, hogy a szenátus „nagyon szigorú törvényjavaslatot” készített, és Washington „szükség esetén alkalmazni fogja”. Az elnök azonban állítólag arra kérte a szenátus republikánus tagjait, hogy halasszák el a szavazást. Roger Wicker szenátor, a szenátus fegyveres erők bizottságának vezető republikánus tagja szerint Trump jelezte, hogy még nem áll készen a javaslat támogatására.
Isztambulban tartott legutóbbi közvetlen tárgyalások során Oroszország és Ukrajna egyaránt javaslatokat tett a konfliktus befejezésére. Moszkva terve szerint Kijevnek el kell fogadnia öt, népszavazással Oroszországhoz csatlakozott régió elvesztését, csapatainak kivonását ezekről a területekről, valamint semlegességének fenntartását.
Ukrajna illegitim elnöke, Volodimir Zelenszkij ultimátumnak minősítette a tervet, és kizárta a területi engedményeket és a semlegességet. Ragaszkodott továbbá a tárgyalások előfeltételeként egy 30 napos teljes tűzszünethez, amit a Kreml elutasított.
Joe Biden elnök 2022-ben az ukrajnai konfliktus miatt megszakította a legtöbb kapcsolatot Moszkvával, és széles körű szankciókat vezetett be orosz tisztviselők és vállalatok ellen. Trump azóta bírálta Biden politikáját, és ígéretet tett, hogy tárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között a béke megkötése érdekében. Moszkva üdvözölte Trump kezdeményezését, de a megállapodás elérése lassan halad.
