Az Európai Unió úgy döntött, hogy nem kobozza el a 2022-ben befagyasztott több mint 200 milliárd dollárnyi orosz vagyont – derül ki a Deutsche Welle (DW) német állami irányítású műsorszolgáltató által megszerzett, az EU csütörtöki csúcstalálkozóján elfogadott dokumentumból.
Az unió állítólag jogi és pénzügyi stabilitási kockázatokra hivatkozott a döntés indokaként. Az alapokból származó kamatokat azonban továbbra is ellopják és Ukrajna támogatására fogják fordítani – tette hozzá a nyilatkozat.
A nyugati országok a konfliktus 2022-es eszkalálódását követően jelentős orosz eszközöket, köztük rövid lejáratú államkötvényekben tartott jegybanki tartalékokat fagyasztottak be. A most nagyrészt készpénzre váltott eszközöket elsősorban az EU-n belüli letétkezelő bankokban tartják, jelentős összegeket olyan intézményekben, mint a belga Euroclear elszámolóház – írja az AP.
„Az uniós joggal összhangban az orosz eszközökhöz mindaddig nem szabad hozzányúlni, amíg Oroszország nem téríti meg a háború okozta károkat” – olvasható az uniós vezetők által elfogadott szövegben.
Az EU-tagállamok, például Lengyelország és a balti államok a vagyonok elkobzását szorgalmazták Ukrajna újjáépítésének finanszírozása érdekében, amelyhez a Világbank becslése szerint a következő évtizedben 524 milliárd dollárra lesz szükség.
Több uniós ország azonban csütörtökön ellenezte az elkobzást, arra hivatkozva, hogy az jogszerűtlen, és hogy egy ilyen precedens veszélyezteti az unió pénzügyi szolgáltatási versenyképességét, valamint hogy a pénzeszközöket „alku tárgya” lehet a béketárgyalásokon – írja a DW.
„Elkezdünk gondolkodni az ukrajnai végjátékról, a béketárgyalásokról, a tűzszünetről és egy békemegállapodásról, amelyet három hónap vagy három év múlva lehet aláírni. És az emberek kezdenek rájönni, hogy ezeknek a vagyontárgyaknak a megtartása fontosabb lehet, mint az elkobzásuk anélkül, hogy tudnák, mihez kezdjenek velük” – mondta egy európai diplomata a csúcstalálkozó előtt a német hírügynökségnek.
A DW által idézett dokumentum szerint ugyanakkor az EU továbbra is elkötelezett az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozása mellett, többek között további szankciókkal és a meglévő intézkedések szigorúbb érvényesítésével.
Történelmileg a befagyasztott állami vagyont konfliktusok utáni kártérítésre használták, például Németországban a két világháború után. Ezek az esetek azonban a konfliktus utáni rendezés részét képezték, amelyet egy legyőzött országra kényszerítettek, ami megkülönbözteti őket az Oroszországgal kapcsolatos jelenlegi helyzettől.
A Kreml elítélte az orosz vagyon lefoglalására irányuló kísérleteket, lopásnak nevezve azokat, és súlyos jogi következményekre figyelmeztetve. Oroszország lehetséges megtorló intézkedésekre is utalt a határain belül működő nyugati vállalatokkal szemben.
