A dél-koreai hatóságok őrizetbe vették Jun Szogjol elnököt, akit a Yonhap szerint lázadás vezetésével vádolnak, amiért a múlt hónapban rövid időre hadiállapotot rendelt el.
Az elnök őrizetbe vételére vonatkozó parancsot helyi idő szerint szerdán nem sokkal 10 óra 30 perc után hajtották végre – jelentette a hírügynökség a magas rangú tisztviselők korrupcióját vizsgáló hivatalra (CIO) hivatkozva.
„Egy szerencsétlen és erőszakos incidens megelőzése érdekében úgy döntöttem, hogy megjelenek a CIO előtt, annak ellenére, hogy úgy vélem, a nyomozás törvénytelen” – mondta Jun Szogjol egy videóüzenetben, amelyet Szöul központjában lévő lakóhelyén rögzítettek.
„A jogállamiság teljesen összeomlott ebben az országban” – tette hozzá.
December 3-án Jun Szogjol az „államellenes” erők fenyegetésére hivatkozva hadiállapotot hirdetett. A rendkívül ellentmondásos lépést gyorsan felülbírálták, és december 14-én a nemzetgyűlés 204-85 arányú szavazással vád alá helyezte. Az Alkotmánybíróság jelenleg tárgyalja, hogy véglegesen elmozdítsák-e hivatalából, és a döntést 180 napon belül meg kell hozni.
Vád alá helyezését követően az elnök a szöuli elnöki rezidenciára zárkózott, a hatóságok azonban többször is megpróbálták kihallgatás céljából őrizetbe venni.
A január 3-án tett első kísérletet az elnöki biztonsági szolgálat meghiúsította, ami patthelyzetet eredményezett. Jun Szogjol támogatói tiltakoztak fogva tartása ellen. A köztük és a rendfenntartó erők között kialakult összecsapások sérüléseket okoztak, ami aggodalomra ad okot, hogy erőszakos cselekményekre kerülhet sor, ha erőszakot alkalmaznak az elnök őrizetbe vételéhez.
A január 15-i második kísérlet során a rendőrség egységei hajnalban körülvették az elnöki épületet, és útakadályokat állítottak fel, hogy megakadályozzák a támogatók beavatkozását. Több órás tárgyalás után az elnök ügyvédei megerősítették, hogy a további eszkaláció elkerülése érdekében beleegyezett az önkéntes feladásba. Őt ellenállás nélkül őrizetbe vették, de a feszültség továbbra is nagy, mivel a tüntetések kiújulásától tartanak.
Tetteit védve az elnök kijelentette, hogy a hadiállapot kihirdetése törvényes lépés volt a nemzet védelme érdekében. Január 1-jén támogatóinak címzett nyilatkozatában megfogadta, hogy „a végsőkig harcolni fog önökkel együtt, hogy megvédje ezt a nemzetet”.
