Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy nem tervezi, hogy felhívja Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Starmer újságírókkal beszélt vasárnap egy kormánygép fedélzetén, amely a G20-ak csúcstalálkozójára tartott Rio de Janeiro városába.
Arra a kérdésre, hogy követi-e Olaf Scholz német kancellár példáját, és telefonbeszélgetést folytat-e az orosz államfővel, a miniszterelnök így válaszolt:
„ez Scholz kancellár dolga, hogy kivel beszél. Én nem tervezem, hogy Putyinnal beszéljek”.
Starmer elmondta, hogy a G20-ak csúcstalálkozóján „napirendem csúcsán” az lesz a célom, hogy a csoport vezetőit arra ösztönözzem, hogy „duplázzák meg az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat”.
A miniszterelnököt arról is megkérdezték, hogy számít-e arra, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök, aki szkeptikusan áll a Kijevnek nyújtandó további támogatáshoz, tiszteletben tartja-e a Brazíliában hozott döntéseket.
„Vannak igazán fontos kérdések itt és most, amikor Ukrajnáról van szó, amelyeket szerintem érdemes [megvitatnunk], és fontos, hogy folytassuk” – mondta.
Miután Scholz pénteken felhívta Putyint, közel két év óta az első közvetlen kapcsolatfelvételük során, Volodimir Zelenszkij ukrán vezető azzal vádolta a német kancellárt, hogy megnyitotta „Pandora szelencéjét”, és aláássa az orosz elnök elszigetelésére irányuló nyugati erőfeszítéseket. „Most már lehetnek más beszélgetések, más hívások” – mondta.
Scholz megvédte döntését, hogy Putyinnal beszélt, mielőtt vasárnap Rio de Janeiróba repült volna, mondván, hogy „fontos volt elmondani neki, hogy nem számíthat arra, hogy Németország, Európa és a világ sok más országának támogatása csökken”.
A német kancellár „részletesnek” minősítette a beszélgetést, de hangsúlyozta, hogy az „hozzájárult annak felismeréséhez, hogy az orosz elnöknek a háborúval kapcsolatos nézeteiben kevés változás történt – és ez nem jó hír”.
A Kreml korábban úgy kommentálta a telefonbeszélgetést, hogy Putyin azt mondta Scholznak, hogy a Moszkva és Kijev közötti konfliktus „a NATO régóta tartó agresszív politikájának közvetlen következménye, amelynek célja egy oroszellenes hídfőállás létrehozása ukrán területen”.
Az orosz elnök világossá tette, hogy Moszkva továbbra is kész a béketárgyalásokra Ukrajnával, de minden esetleges rendezésnek figyelembe kell vennie Oroszország biztonsági érdekeit, valamint az új területi realitásokat, és „meg kell szüntetnie a konfliktus kiváltó okait” – áll a közleményben.
