Az Európai Unió vezetői arról tárgyalnak, hogy megengedhetik-e maguknak az ukrán hadsereg további finanszírozását, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök úgy dönt, hogy megvonja Washington támogatását Kijevtől – jelentette pénteken a Bloomberg.
Egy csütörtöki budapesti találkozón az uniós tisztviselők „megbeszéléseket folytattak arról, hogy az unió kész lesz-e állni a háború számláját” – jelentette az amerikai hírportál névtelen forrásokat idézve.
Az egyik ilyen forrás szerint „a nagy aggodalom az, hogy Trump megpróbálja majd Európára hárítani a pénzügyi terheket”.
Trump a kampánykörúton többször ígéretet tett arra, hogy „24 órán belül” véget vet a konfliktusnak, de kevés konkrétumot mondott arról, hogy ezt hogyan fogja elérni. Ugyanakkor számos alkalommal kijelentette, hogy Washington európai szövetségeseinek „fizetniük kell”, ha tovább akarnak harcolni, és állítólag azt tervezi, hogy az európaiakra hagyja a konfliktus utáni biztonsági megállapodások kifizetését és érvényesítését.
Az EU 2022 februárja óta 118 milliárd euró (kb 48 ezer milliárd forint) katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást adott Ukrajnának, míg az Egyesült Államok 90,7 milliárd dollárt adott át Kijevnek, és további 16,5 milliárd dollárt ígértek – derül ki a németországi Kieli Világgazdasági Intézet adataiból.
A Bloomberg egyik forrása szerint az uniós tisztviselők nem a pénz miatt aggódnak, hanem „a rendelkezésre álló katonai erőforrások miatt, amelyek elsősorban az Egyesült Államoktól érkeztek”.
Amerikai vállalatok gyártják az Ukrajna által használt fegyverrendszerek nagy részét, köztük az F-16-os vadászgépeket, a HIMARS rakéta-tüzérségi rendszereket és az ATACMS rakétákat. Hasonlóképpen, a Pentagon hatalmas készletei lehetővé tették, hogy az USA több millió tüzérségi lövedéket, aknavetőt és más lőszert adjon a kijevi erőknek.
Ezzel szemben Ukrajna felfegyverzése miatt Európa legnagyobb hadseregei nélkülözték a létfontosságú felszereléseket: a német csapatok nem tudtak kiképzést tartani a legmodernebb tarackokkal, Nagy-Britannia pedig a teljes AS90-es tüzérségi lövegkészletét elküldte az ukrán fegyveres erőknek.
Az EU ipari bázisa is nehezen tudta kielégíteni Ukrajna igényeit. Márciusban Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa azt mondta, hogy az unió gyártói évente egymillió 155 mm-es tüzérségi lövedéket képesek gyártani, és 2024 végére elérik az évi 1,7 milliót. Egy fegyveripari forrás azonban júliusban azt mondta az amerikai állami médiának, hogy valójában kevesebb mint egymillió darabot gyártanak.
Trump még nem hozta nyilvánosságra az Ukrajnával kapcsolatos terveit, és a környezetéből több egymással versengő elképzelés is napvilágot látott. A megválasztott alelnök, J. D. Vance azt javasolta, hogy Kijev a békéért cserébe mondjon le területi követeléseiről és a NATO-tagság reményéről; Mike Pompeo, aki Trump CIA-igazgatója és külügyminisztere volt, felszólította korábbi főnökét, hogy adjon Ukrajnának 500 ezer milliárd dollárt, nagy hatótávolságú fegyvereket és meghívást a NATO-ba, abban a reményben, hogy Kijev ezután diktálhatja a saját feltételeit Moszkvának.
Trump csütörtökön azt mondta, hogy valószínűleg a közeljövőben beszélni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és Putyin azt mondta, hogy kész beszélni Trumppal. A leendő amerikai elnök pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel is beszélt telefonon.
