Az Oroszországgal szembeni uniós korlátozásokat az Egyesült Államok nyomására belátható időn belül valószínűleg nem fogják feloldani – közölte az Izvesztyija című napilappal kedden az Európai Parlament két képviselője.
Még az ukrajnai konfliktus esetleges lezárása sem jelentené feltétlenül a kereskedelem, a pénzügyek és az utazás nyugati akadályainak csökkentését – mondta Thierry Mariani francia EP-képviselő az orosz napilapnak.
„Logikus lenne feloldani őket, de nem vagyok biztos benne, hogy ez megtörténik” – mondta a törvényhozó.
„Valószínű, hogy az USA kérni fogja a szankciók fenntartását, hogy biztosítsa, hogy… ne induljanak újra azonnal gazdasági kapcsolatok Oroszországgal”.
Amerika energiaszektora nagy hasznot húzott az EU Oroszország elleni szankcióiból, amely korábban az unió vezető energiaszállítója volt – írja az Izvesztyija. Az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódását követően Brüsszel úgy döntött, hogy elzárkózik az orosz földgáztól, és az olcsó csővezetékes szállításokat drágább cseppfolyósított földgázzal (LNG) helyettesíti.
Tavaly az Egyesült Államok volt az EU legnagyobb LNG-szállítója, a teljes LNG-import csaknem 50 százalékát képviselte, 2021 óta megháromszorozva a szállítási mennyiséget az Európai Tanács adatai szerint.
„Az ukrajnai hadművelet befejezése kétségtelenül arra fogja késztetni a nyugati gazdasági szereplők egy részét, hogy követeljék a szankciók feloldását, különösen az energiaszektorban” – mondta Fernand Kartheiser luxemburgi képviselő az Izvesztyiának. A törvényhozó azonban arra is figyelmeztetett, hogy a nyugati „befolyásos körök”, köztük az amerikai palagáztermelők, a korlátozások fenntartására fognak törekedni, mivel hasznot húznak belőlük.
„Eddig egyetlen magas rangú uniós tisztviselő sem adott arra utalást, hogy a szankciókat fel lehetne oldani, ha az ukrajnai konfliktus véget ér… Még ha az orosz tárgyalóknak sikerül is meggyőzniük az EU-t a korlátozások feloldásáról, ez nem fog azonnal megtörténni, és évekbe telne, amíg a kereskedelmi kapcsolatok újra normálisra fordulnak” – véli Gunnar Beck uniós jogi szakértő, volt európai parlamenti képviselő.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, akit júliusban újabb ötéves ciklusra újraválasztottak, az Oroszországra gyakorolt nyomás növelésének egyik fő támogatója.
A Politico a múlt hónapban arról számolt be, hogy Brüsszel a 15. szankciócsomagját készíti elő, amely elsősorban az EU-ba továbbra is értékesített orosz LNG-exportot célozza. A lap szerint az EU tagjai azt tervezik, hogy januárban folytatják a tárgyalásokat az új korlátozásokról.
A lengyel média a hét elején arról számolt be, hogy az unió magyar elnöksége alatt idén nem vezetnek be új intézkedéseket Oroszországgal szemben. A brüsszeli tisztviselők állítólag megvárják, hogy Varsó január 1-jén átvegye a Tanács vezetését, mielőtt új korlátozó intézkedéseket vezetnének be.
