Az orosz internetfelügyelet, a Roszkomnadzor jogi problémákra hivatkozva korlátozta a Signal üzenetküldő alkalmazás elérését.
A Signal-t régóta biztonságos üzenetküldő eszközként népszerűsítik, de kritikusai arra figyelmeztettek, hogy az amerikai hírszerzés finanszírozásával fejlesztették ki és üzemeltetik.
A Roszkomnadzor pénteken a médiának adott nyilatkozatában azt közölte, hogy a tiltás „az orosz jogszabályok követelményeinek megsértése miatt történt, amelyek végrehajtása szükséges ahhoz, hogy megakadályozzák a csevegő app terrorista és szélsőséges célokra való felhasználását”.
A nyilatkozat néhány órával azután érkezett, hogy az alkalmazás orosz felhasználói elkezdtek panaszkodni az üzemzavarokra.
A Signal-t egykor az NSA informátora, Edward Snowden és a technológiai mogul Elon Musk is ajánlotta, mint a hírszerző ügynökségektől védett üzenetküldő platform. Az alkalmazással kapcsolatos aggályok azonban majdnem ilyen régre nyúlnak vissza.
Az Open Technology Fund, amely a 2010-es évek elején a Signal fejlesztőjének kezdőtőkét biztosított, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának része volt, Hillary Clinton akkori külügyminiszter „Internet Freedom” kezdeményezése keretében. A New York Times szerint Washington arra törekedett, hogy „”árnyék” internet- és mobiltelefon-rendszereket hozzon létre, amelyeket a disszidensek arra használhatnak, hogy aláássák az elnyomó kormányokat”, például színes forradalmak révén.
Ajánló
2017-ben a WikiLeaks feltárta, hogy a Signal titkosításait a CIA könnyen megkerülheti a Vault7 nyilvánosságra hozatalában leírt hackereszközökkel. 2022 januárjában a svájci hadsereg adatvédelmi aggályokra hivatkozva betiltotta a Signal, a WhatsApp és a Telegram használatát.
A Signal amerikai kormányzati finanszírozása a jelentések szerint tavaly decemberben elfogyott, és az alkalmazás küszködni kezdett. Musk, aki 2021-ben támogatta az alkalmazást, májusban figyelmeztetett az „ismert sebezhetőségekre”, amelyeket „nem kezeltek”.
Az orosz hatóságok az elmúlt években számos nyugati internetes platformmal szemben igyekeztek fellépni, általában adatvédelmi aggályokra, valamint az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos ellenséges politikájukra és cenzúrájukra hivatkozva.
