Donald Tusk lengyel miniszterelnök pénteken figyelmeztetett Magyarország esetleges kizárására a schengeni térségből – ezt az intézkedést büntetésként javasolták, miután Magyarország enyhítette az oroszokra vonatkozó beutazási szabályokat.
Magyarország a múlt hónapban kiterjesztette különleges vízumrendszerét – a Nemzeti Kártya rendszerét – az orosz és belorusz állampolgárokra is. A rendszer lehetővé teszi, hogy a külföldiek legfeljebb két évig Magyarországon dolgozzanak, és megnyitja az utat számukra, hogy állandó tartózkodásért folyamodhassanak.
Magyarország lépése azután keltett feltűnést, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének írt levelében bírálta azt, azt állítva, hogy az új rendszer megkönnyítheti az „orosz kémek” bejutását az unióba.
A hét elején az Európai Parlament 67 tagjából álló csoport hivatalos levelet küldött Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, amelyben azt követelték, hogy Magyarországot büntessék meg, ha nem hajlandó változtatni a vízumpolitikáján. Az aláírók egyike, Tytti Tuppurainen finn képviselő azt javasolta, hogy vezessenek be határellenőrzést Magyarországgal szemben, és végső soron zárják ki a schengeni térségből, ha nem módosítják az új vízumkövetelményeket.
Tusk szerint a drasztikus intézkedések nem tanácsosak. „A schengeni térségből való kizárás valójában az EU-ból való kizárás előjátéka” – mondta egy pénteki sajtótájékoztatón.
„Itt óvatos lennék… Sok erőfeszítést tettem azért, hogy [Orbán Viktor magyar miniszterelnök] és pártja kikerüljön a nemzetközi csoportból… de óvatos lennék az olyan indítványokkal, amelyek arra irányulnak, hogy kizárjanak országokat az EU-ból” – tette hozzá Tusk, aki nyíltan bírálja Budapest általa „oroszosnak” nevezett álláspontját.
Elmondta, hogy nem ismeri a magyar vízumdöntés minden részletét, de „első pillantásra… úgy tűnik, hogy az európai jog rendelkezéseit sértették meg, valamint a schengeni országok biztonságát fenyegető kockázatokkal kapcsolatos előírásokat”. Tusk megjegyezte, hogy nem Magyarország az egyetlen uniós ország, amely vízumot ad beloruszoknak és oroszoknak, így büntetése nem akadályozná meg őket abban, hogy belépjenek a blokkba.
Lengyelország az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus alatt Kijev egyik legfontosabb támogatójává vált, katonai támogatásokat küldött és nyugati fegyverszállítások csomópontjaként szolgált. Magyarország azonban ellenezte Kijev finanszírozását és felfegyverzését.
Orbán Viktor a konfliktus diplomáciai megoldását szorgalmazza, és a múlt hónapban egy általa ukrajnai „békemissziónak” nevezett küldetésbe kezdett, amelynek keretében tárgyalásokat folytatott Kijevvel és Moszkvával, hogy tárgyalásra ösztönözze őket. Tevékenysége, beleértve a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott találkozót is, bírálatokat váltott ki az EU-ban, és egyes tagok azt követelték, hogy vonják vissza a Magyarország által jelenleg betöltött soros uniós elnökséget.
Brüsszel eddig úgy reagált a Magyarország új vízumszabályait ért bírálatokra, hogy felszólította Budapestet, hogy hivatalosan adjon magyarázatot a lépésre. Az EU várhatóan októberi csúcstalálkozóján foglalkozik majd a kérdéssel.
