Oroszország állandó ENSZ-képviselője, Vaszilij Nebenzia felszólította az ENSZ-t, hogy fontolja meg szankciók bevezetését Izraellel szemben, amiért nem tartja be a Biztonsági Tanács által elfogadott kötelező határozatokat.
Megjegyezte, hogy az ENSZ BT 2728. számú határozata tűzszünetet követelt a Gázai övezetben a ramadán idejére, és ezt Izrael nem hajtotta végre.
„Ismételten emlékeztetünk arra, hogy a Biztonsági Tanács kötelező határozatainak be nem tartása szankciókat kell, hogy vonjon maga után a jogsértőkkel szemben. Úgy véljük, hogy a Tanácsnak késedelem nélkül meg kell vizsgálnia ezt a kérdést” – mondta Nebenzia csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Stephane Sejourne francia külügyminiszter szintén szankciókat sürgetett Izrael ellen a hónap elején. Februárban Párizs 28 izraeli állampolgár ellen hozott szankciókat, bár a francia kormány nem hozta nyilvánosságra a nevüket.
A Hamász tűzszüneti határozatát a Biztonsági Tanács március 25-én fogadta el 14 igen szavazattal, egy ellenében, az Egyesült Államok tartózkodása mellett. A dokumentum követelte a gázai tűzszünetet a ramadán ideje alatt, a túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását, valamint a humanitárius szervezetek Gázába való bejutásának biztosítását.
A humanitárius segélyek eljuttatása Gázába jelenleg szinte lehetetlen – mondta Nebenzia, rámutatva az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának adataira, amelyek azt közölték, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) jelenleg a térségbe tartó humanitárius konvojok felét blokkolják.
A hónap elején Izrael elismerte, hogy az IDF tévedésből hajtott végre egy csapást, amely a World Central Kitchen élelmezési csoport szerint a szervezet hét munkatársát – három brit állampolgárt, egy ausztrált, egy palesztint, egy lengyelt és egy amerikai-kanadai állampolgárt – megölte.
Röviddel azután, hogy az Egyesült Államok tartózkodott az ENSZ gázai tűzszüneti határozatáról szóló szavazáson, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondta egy magas szintű delegáció tervezett washingtoni látogatását, tiltakozásul a lépés miatt. Azzal vádolta a Fehér Házat, hogy „visszalépett az elvi álláspontjától”, amikor a szavazást anélkül hagyta jóvá, hogy a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását biztosító feltételeket támasztott volna.
A Hamász október 7-én támadást intézett a közeli izraeli katonai támaszpontok és falvak ellen, több mint 1100 izraelit megölve és több mint 200 túszt ejtve. Izrael válaszul hadat üzent a csoportnak és megszállta Gázát. A katonai művelet az enklávé nagy részét romhalmazzá tette, és a helyi hatóságok szerint az elmúlt hat hónapban több mint 33 000 palesztint öltek meg az izraeli erők.
A november végén kötött egyhetes tűzszüneti megállapodás értelmében 105 túszt engedtek szabadon 240 palesztin fogolyért cserébe.
Szerdán a katari miniszterelnök, Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani sejk azt mondta, hogy Izrael és a Hamász között megrekedtek a tárgyalások a gázai tűzszünetről és további túszok szabadon bocsátásáról.
