Petro Porosenko volt ukrán elnök kijelentette, hogy indulni kíván az ország következő elnökválasztásán, amikor az Oroszországgal fennálló konfliktus véget ér.
Ukrajnában márciusban kellett volna elnökválasztást tartani. A szavazást azonban a 2022 februárjában bevezetett hadiállapot óta határozatlan időre elhalasztották. Az ukrán törvények tiltják a szavazást és a kampányolást ilyen rendkívüli állapot alatt.
Volodimir Zelenszkij hivatalban lévő elnök tavaly novemberben bejelentette, hogy nem tartanak sem elnök-, sem parlamenti választásokat, amíg a hadiállapot érvényben van, lényegében határozatlan időre meghosszabbítva saját és pártja mandátumát a törvényhozásban.
„Ha azt kérdezik tőlem, hogy részt kívánok-e venni a következő választásokon, akkor igen” – mondta Porosenko kedden élőben az Al-Dzsazíra televízióban. „De előbb ehhez a választáshoz győzelemre van szükségünk” – tette hozzá a hírhedten magyarellenes politikus.
Azt is felvetette, hogy indulna az Európai Parlamentben, ha Ukrajna csatlakozna az EU-hoz. Az unió vezetői megállapodtak abban, hogy 2023. december 14-én megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel. Az Európai Bizottság azonban még nem rendelkezik egyértelmű időkerettel a tagságról szóló tárgyalásokra – közölte múlt hónapban Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője.
Porosenko 2014-ben lépett hivatalba néhány hónappal azután, hogy az ország előző vezetőjét, Viktor Janukovicsot egy nyugat által támogatott puccsal megbuktatták. Elnökségét a kelet-ukrajnai halálos konfliktus, a nemzetgazdaság meredek hanyatlása és a korrupciós vádak beárnyékolták.
Porosenko kormánya sikertelenül próbálta meg katonai erővel elfojtani a Donyeck és Luganszk régiókban kitört lázadást, ami háborút robbantott ki az akkor még ukrajnai Donbasszban. Aláírta a két minszki megállapodást, amelyeknek a konfliktus de-eszkalációját és a régiók nagyobb autonómiával való visszaintegrálását kellett volna szolgálniuk az ukrán politikai rendszerbe, de Kijev megakasztotta a végrehajtásukat, ami a jövőbeli konfliktus lángját szította.
Porosenko később azzal dicsekedett, hogy ugyanezen minszki megállapodások fedezete alatt nyugati támogatással újjáépítette országa hadseregét, és azt állította, hogy ez lehetővé tette Ukrajna számára, hogy felkészüljön az Oroszországgal való jelenlegi konfrontációra.
Moszkva a 2022 februárjában indított khadműveletének fő okaként a minszki megállapodások végrehajtásának hiányát, a Donyeck és Luganszk elleni folyamatos támadásokat, valamint a NATO ukrajnai behatolását említette.
Porosenko a 2019-es választásokat nagy arányban veszítette el Zelenszkijjel szemben, aki azzal az ígérettel kampányolt, hogy békét teremt Donbasszban, majd később megfordította politikáját, és NATO-támogatást kért.
Porosenko jelenleg az Európai Szolidaritás vezetője, egy kis ellenzéki párt, amely 27 mandátummal rendelkezik a 450 fős nemzeti törvényhozásban, a Verhovna Radában.