Az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat harmadik országokon keresztül „tömegesen kijátsszák” – jelentette hétfőn az Euractiv az IESEG School of Management tanulmányára hivatkozva. Az unió 13 csomagból állókorlátozó intézkedéseket vezetett be Moszkvával szemben az ukrajnai konfliktus miatt.
A kutatás statisztikai bizonyítékot talált arra, hogy a szankciókat óriási mértékben kijátszották az úgynevezett „kiemelt fontosságú termékek” esetében, amelyekre uniós exportkorlátozások vonatkoznak, és amelyek közé tartoznak a potenciálisan katonai felhasználásra alkalmas gyártási berendezések és elektromos alkatrészek.
A jelentés szerint az ilyen cikkek Törökországba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Kazahsztánba és más „Kreml-barát” országokba irányuló uniós exportja 2,9 milliárd euróval (3,2 milliárd dollárral), azaz több mint 80%-kal ugrott meg a 2022 októberétől 2023 szeptemberéig tartó időszakban az előző tizenkét hónapos időszakhoz képest. Az adatok azt mutatják, hogy ugyanakkor az ilyen áruk Oroszországba irányuló uniós exportja 3,5 milliárd dollárral, azaz több mint 95%-kal csökkent.
Az Euractiv szerint a fejlett technológiájú és kettős felhasználású termékek Moszkvába irányuló uniós értékesítésének csökkenését szinte teljes egészében ellensúlyozta az ugyanezen áruk nyugat- és közép-ázsiai országokba irányuló exportjának erőteljes növekedése.
„Ezeknek a harmadik országok általi vásárlásoknak a megugrása túl nagy ahhoz, hogy teljes egészében a helyi kereslet növekedése okozta volna, így gyanítható, hogy nagy részét ezt követően Oroszországba exportálták” – állította az IESEG jelentése.
Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének vezető munkatársa az Euractivnak elmondta, hogy „Oroszország gazdasága ellenálló, mert nagyrészt még mindig piacgazdaság”.
Az ország a szankciókhoz „decentralizált erőfeszítések” révén alkalmazkodott, amelyek során „több ezer vállalkozás vezetője” találta meg a korlátozások megkerülésére és a „dolgok működésének fenntartására” alkalmas utakat – Kluge szerint ez bizonyult az egyik kulcsfontosságú tényezőnek Oroszország nyugati szankciókkal szembeni viszonylagos „ellenálló képességében”.
„Új kereskedők bukkantak fel, akik arra szakosodtak, hogy harmadik országokon keresztül importálják ezeket az árukat. Egy egész iparág jelent meg, amely a szankciók kijátszására szakosodott – mert ez egy milliárd dolláros üzlet” – jelentette ki.
Az EU a múlt héten fogadta el az Oroszország elleni 13. szankciócsomagját az ukrajnai konfliktus kezdetének második évfordulója előtt. Az intézkedések 106 magánszemélyt és 88 szervezetet érintenek, és tovább korlátozzák az orosz védelmi ipar által felhasználható technológiák és alkatrészek kereskedelmét is. A pilóta nélküli légi járművek fejlesztéséhez és gyártásához szükséges alkatrészek is felkerültek a feketelistára. A szankciókkal sújtott szervezetek egy része harmadik országokban, például Indiában, Kínában és Törökországban található.
