Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az uniós politikusok közelmúltbeli nyilatkozatai az Oroszországgal való háború lehetőségéről saját belpolitikai érdekeiket szolgálják, és elterelik a lakosság figyelmét a belső problémákról, például a gazdaság hanyatlásáról. Ugyanakkor a Moszkvával való állítólagos közelgő konfliktusról szóló állítások a Kijevnek nyújtott folyamatos finanszírozás igazolására is szolgálnak – mondta.
Február 1-jén az EU vezetői aláírták az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós gazdasági segélycsomagot. Ezt hónapokig tartó huzavona előzte meg.
„Nekik [az uniós országok politikusainak] továbbra is szükségük van arra, hogy ellenségképet építsenek, méghozzá textúrált, markáns módon, hogy igazolni tudják a kiadások növelését. És tudja, az 50 milliárdos juttatás – egyrészt az EU számára ez az összeg nem túl nagy dolog, másrészt viszont az uniós országok gazdaságában megnyilvánuló válságjelzők fényében mégiscsak feltűnő” – mondta Peszkov vasárnap Pavel Zarubin újságírónak.
Ezt a törekvést, hogy az Oroszországgal állítólagosan fenyegető konfliktusról szóló kijelentésekkel eltereljék a lakosság figyelmét a belpolitikai problémákról, az unió több országa is vállalta – mutatott rá a szóvivő. Különösen Németország nyilvánvalóan ilyen megközelítést alkalmazott, hogy elrejtse az utóbbi időben felmerült belső problémáit – vetette fel.
„Németország az EU gazdasági motorja, és most a német gazdaság egész ágazatai veszítenek vonzerejükből és versenyképességükből. És persze ennek fényében a legjobb, ha valamiféle ellenségkép megteremtésével és a saját imázsának fenntartásával tereli el a figyelmet. És erre valószínűleg nincs is jobb ember a véleményük szerint [Oroszországnál]” – magyarázta a szóvivő.
Az elmúlt hónapokban különböző uniós országok magas rangú tisztviselői sürgették polgáraikat, hogy készüljenek fel az Oroszországgal állítólag elkerülhetetlen konfliktusra, és a kormányok átirányították a finanszírozást a hadseregük felé. Berlin aktívan követte ezt az utat, és tavaly év végén új katonai és stratégiai doktrínát fogadott el, amelynek célja a „háborús készenléti” erők létrehozása. Olaf Scholz kancellár akkor azt állította, hogy az országnak „hosszú távú, tartós irányváltásra” van szüksége, azzal a céllal, hogy „egy erős Bundeswehr” jöjjön létre, amely valóban képes harcolni a küszöbön állónak jelzett háborúban.
Oroszország többször visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint valamilyen módon bármelyik EU- vagy NATO-országot meg akarja támadni, és „abszurdnak” minősítette az ilyen vádakat. Tavaly év végén Vlagyimir Putyin orosz elnök például megismételte, hogy Moszkvának „sem geopolitikai, sem gazdasági, sem katonai szempontból… nem áll érdekében… háborút vívni [az USA irányította NATO-blokk] ellen”.