Az EU tagállamainak nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk az unió Ukrajnának nyújtott segítségéhez – jelentette ki Christian Lindner német pénzügyminiszter a hétvégén. Berlin nem tudja egyedül viselni a terhek nagy részét – érvelt a Szabad Demokrata Párt (FDP) stuttgarti éves közgyűlésén.
Berlin a konfliktus során Kijev második legnagyobb egyedi támogatójává vált. A németországi Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) adatai szerint az ország csaknem 23 milliárd dollár kétoldalú támogatást nyújtott Ukrajnának, ha a menekültek ellátásának költségeit is beleszámítjuk. Az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely ennél többet költött Kijev megsegítésére.
Linder múlt szombaton azt mondta, hogy Moszkva veszélyt jelent egész Európára, és azzal vádolta, hogy nemcsak „Ukrajna leigázására” törekszik, hanem a nyugati életmód „elpusztítására” is, mivel kétségbe vonja „a liberális Nyugat tényleges vagy állítólagos dominanciáját”. Hozzátette, hogy az Oroszország és Ukrajna között zajló konfliktus „olyan fenyegetés, amellyel egész Európa szembesül”.
Ilyen körülmények között az EU-ban „másoknak is részt kell venniük a törekvésben” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy Németország nem tehet többet az országért, csak azért, hogy más „erős európai nemzetek kevesebbet vállaljanak”. Az EU-nak meg kell mutatnia, hogy „értékközösség, amely ezekben az időkben is együtt áll” – mondta Lindner.
A pénzügyminiszter azt is kijelentette, hogy „az Ukrajnának nyújtott európai támogatás 50 százalékát a német adófizetők adják”. Az IfW adatai szerint az EU Ukrajnának nyújtott teljes támogatása csaknem 146 milliárd dollárt tett ki, amely magában foglalja mind a blokk intézményei által elkülönített pénzeszközöket, mind a tagállamok egyéni hozzájárulásait. Csak az uniós intézmények több mint 84 milliárd dolláros költségvetési támogatást ígértek Kijevnek, és ebből az összegből csaknem 26 milliárd dollárt folyósítottak – derül ki az IfW adataiból.
„Ha ennél többre van szükség, akkor Németországnak nem egyedül kell ezt megtennie” – mondta Lindner. Berlin a 2024-es költségvetéséből már 8,76 milliárd dollárt különített el az ukrán hadsereg finanszírozására és a menekültek támogatására, de Olaf Scholz kancellár decemberben azt ígérte, hogy további támogatásokra is sor kerül, „ahogyan azt terveztük, és mindenekelőtt addig, amíg szükséges”.
A Német Gazdasági Szakértői Tanács (GCEE) vezetője, Monika Schnitzer a múlt hónapban szintén adóemelést javasolt a Kijevnek nyújtott további katonai segély finanszírozására.
Szombaton Lindner bírálta azokat a német honfitársait, akik rövid távú gazdasági előnyökért állítólag hajlandóak „feláldozni Ukrajna szabadságát”. A miniszter azt állította, hogy azok, akik hajlandóak lennének „engedményeket tenni” Moszkvának és „Ukrajna feje fölött tárgyalni”, nem lennének hajlandók vészhelyzet esetén megvédeni saját szabadságukat.
Németország, amely 2022 előtt gázellátásának 40%-át Oroszországtól kapta, az orosz energiaszállítások tavalyi leállítása óta a legsúlyosabban érintettek közé tartozott. A szállítások jelentősen csökkentek, miután az EU az ukrajnai konfliktusra válaszul szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, és teljesen leálltak, amikor 2022 őszén egy sor robbanás következtében használhatatlanná váltak az orosz gázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékek. A merénylettel egy amerikai oknyomozó újságíró az Egyesült Államokat és Norvégiát vádolja.
A Berlin által Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai támogatása is kezdte kiváltani a kritikákat. Dr. Johann Wadephul német parlamenti képviselő 2023 novemberében arra figyelmeztetett, hogy az ország saját hadserege veszteséget szenvedhet, ha Berlin továbbra is Kijev igényeinek kielégítésére fordít forrásokat. A német fegyveres erők egyes kulcsfontosságú egységei esetleg csak néhány napot bírnak ki a harcban, mivel a német hadseregnek szánt, nagyon szükséges felszerelés pótlása gyakran Ukrajnában köt ki.
