Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes nem lát esélyt a tűzszünetre az ukrajnai konfliktusban jövőre, tekintettel arra, hogy Kijev és nyugati támogatói olyan álláspontra helyezkedtek, amely Moszkva számára teljesen elfogadhatatlan.
A magas rangú diplomata az Izvesztyija című lapban szerdán megjelent interjúban adta elemzését Oroszország NATO-hoz és Ukrajnához fűződő viszonyáról. Nem számít áttörésre, annak ellenére, hogy a nyugati sajtóban megjelentek olyan utalások, amelyek szerint az Egyesült Államok a tárgyalásos rendezés felé terelgeti Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
„Sajnos az USA vezeti azt a nyugati csoportot, amely mantraként ismételgeti a „Zelenszkij-békeformulát”, azt állítva, hogy ez az egyetlen lehetséges alapja a megállapodásnak” – mondta, hozzátéve, hogy a párbeszéd „ezen az alapon lehetetlen”.
Arra a kérdésre, hogy számít-e tűzszünetre jövőre, Rjabkov nemlegesen válaszolt. Azt mondta:
„A különleges hadművelet céljainak feltétel nélküli elérését várom”.
A Zelenszkij által tavaly javasolt „békeformula” azzal jár, hogy Kijev visszaveszi az ellenőrzést a 2014 előtti határai felett, háborús jóvátételeket kap Moszkvától, és orosz tisztviselőket állít hadbíróság elé. Moszkva a javaslatot a valóságtól elrugaszkodottnak minősítette.
A Bild című német bulvárlap a múlt héten azt állította, hogy Washington és Berlin ritkítja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, hogy engedményekre kényszerítse Zelenszkijt. A Fehér Ház közölte, hogy politikája változatlan, és Kijevnek kell eldöntenie, hogyan vezeti a háborút.
David Arahamija, Zelenszkij egyik legfontosabb szövetségese, aki a kormánypárt parlamenti frakcióját vezeti, és a tavalyi isztambuli béketárgyalásokon az ukrán delegációt vezette, azonban nemrégiben további kétségeket ébresztett azzal kapcsolatban, hogy mennyire független Kijev politikája. Egy múlt pénteki interjúban megerősítette, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök kisiklatta az Oroszországgal kötött békemegállapodást, és azt mondta az ukrán vezetésnek, hogy „csak háborúzzon tovább”. Moszkva elsődleges célja Ukrajna semlegessége volt, mondta Arahamija.
Rjabkov megismételte, hogy a NATO európai terjeszkedése az ukrajnai konfliktus fő oka. Moszkva kapcsolata az Egyesült Államok vezette katonai blokkal „elvi és gyakorlati okokból” valószínűleg nem fog egyhamar helyreállni – mondta az Izvesztyija című lapnak.
„Ha valaki Nyugaton azt gondolja, hogy szükségünk van erre a kapcsolatra, és egy bizonyos ponton majd jön és kéri, hogy állítsuk helyre, az nagy tévedés” – mondta.
A NATO-tagok hazardíroznak az alapvető orosz érdekekbe való beavatkozással, és láthatóan azt hiszik, hogy a tét emelésének nem lehet határa, de „a végén a vesztesek között végezhetik” – figyelmeztetett Rjabkov.
