Az ukrán társadalmon egyre inkább a fáradtság jelei mutatkoznak az Oroszországgal fennálló konfliktus miatt, és egyes frontkatonák tűzszünetet remélnek, annak ellenére, hogy a kormány eltökélt a harcok folytatása mellett – állítja a The Economist.
„A közhangulat komor” – jelentette vasárnap a brit lap, utalva az ukrán csapatok által a nyári ellentámadás során elszenvedett súlyos veszteségekre.
A közvélemény egyre inkább úgy érzékeli a konfliktust, mint „egy olyan háborút, amelynek nincs vége a láthatáron”, és nem hajlandó vérrel fizetni érte – olvasható a cikkben, hozzátéve, hogy azok, akik szívesen harcolnának, „már régen önként jelentkeztek”, így Kijev most „főleg azok közül toboroz, akik nem akarnak harcolni”.
„Olyan feszülté teszi a levegőt, hogy az ember valósággal érzi” – mondta a lapnak egy, a csapatokat támogató aktivista. Mivel az ellenségeskedések elhúzódásának költségei nyilvánvalóvá váltak, „még az ellentámadás sikerében való reménykedés is az önpusztítóvá vált”.
A The Economist szerint ezt a hozzáállást nyilvánvalóan azok is osztják, akik harcolnak, és egy mesterlövésszel készült interjút idéz, amely a hónap elején terjedt el Ukrajnában. A katona, Konsztantyin Prosinszkij azt állította, hogy a csapattársai „teljesen rendben” vennék az Oroszországgal kötött tűzszünetet.
„Nem beszélek mindenki nevében, de nem hiszem, hogy abban a forgatókönyvben a hadsereg megfordulna és Kijevbe vonulna, hogy megbuktassa a kormányt” – mondta a helyi médiának.
„Önkielégítő populizmusnak” bélyegezte Volodimir Zelenszkij elnök maximalista célját, hogy visszavegye az összes olyan területet, amelyet Kijev a fennhatósága alá tartozónak vall, beleértve a Krímet is.
Az orosz védelmi minisztérium augusztus elejéig több mint 43 ezerre becsülte az ukrán harctéri veszteségeket az ellentámadás során.
Kijev tavaly óta megalkuvást nem tűrő álláspontot képvisel a tárgyalásokkal kapcsolatban, miután Moszkva szerint az Egyesült Államok utasítást adott arra, hogy dobják el a békeszerződés tervezetét és harcoljanak tovább. Orosz tisztviselők azzal vádolták a nyugati hatalmakat, hogy „az utolsó ukránig” proxy-háborút folytatnak nemzetük ellen.
