Orosz sarkkutatók sikeresen termesztettek egy adag görögdinnyét az antarktiszi Vosztok állomáson, a Föld leghidegebb helyén – derül ki az Északi-sarkvidéki és Antarktiszi Kutatóintézet (AARI) közleményéből.
„A kísérlet eredményei lenyűgözőek – sikerült a legdélebbi görögdinnyét termesztenünk az Antarktisz legzordabb körülményei között” – mondta Andrej Tyepljakov, az AARI vezető geofizikusa, aki a Vosztok állomáson a projektet vezette.
„Az íze és az aromája semmivel sem rosszabb, mint az otthoniaké! A gyümölcsök mérete akár 13 cm átmérőjű, súlyuk pedig eléri az 1 kg-ot” – mondta.
A kísérlet az AARI, az Agrofizikai Kutatóintézet és az Orosz Tudományos Akadémia Biogyógyászati Problémák Intézete közös projektje volt.
Az AARI közleményében kifejtette, hogy a növények számára kedvező feltételeket, például a levegő hőmérsékletét és páratartalmát a tudósok egy olyan fitotechnikai komplexum segítségével teremtették meg, amelyet az Agrofizikai Intézet kifejezetten a Vosztok állomás számára tervezett.
„A növények termesztésekor vékonyrétegű talajpótlót, tápoldatokat és speciálisan kiválasztott világítást használtak. Két korai érésű görögdinnyefajtát ültettek április elején, amelyek képesek alkalmazkodni az alacsony légnyomáshoz és az oxigénhiányhoz. A virágokat május végén kézzel beporozták, és júliusban a sarkkutatók megkóstolhatták az első gyümölcsöket. Az egész folyamat 103 napig tartott” – olvasható a közleményben.
Alekszandr Makarov, az AARI igazgatója megjegyezte, hogy a tudományos érdekességen és a friss zöldségek, bogyós gyümölcsök és zöldségek gyakorlati hasznán túl a közös projektnek számos fontos további előnye is van.
„Az állomáson lévő üvegház pozitív hatással van a sarkkutatók érzelmi állapotára” – mondta Makarov, megjegyezve, hogy a kutatók közül sokan hónapokat töltenek elszigetelt csapatban, sarki éjszakai, alacsony hőmérsékletű és korlátozott életterű körülmények között.
„A növénytermesztés gyakorlatának bevezetése az összes orosz sarki állomáson már régóta szóba került, de ehhez a projekt hatékonyságának és költségeinek pontos kiszámítása szükséges” – mondta Makarov.
A „Növények” elnevezésű kísérletet 2020 februárjában indítják el a Vosztokban. Azóta a tudósok sikeresen kidolgoztak egy rendszert 80 zöldségfajta, köztük paradicsom, paprika, kapor, spenót, kelkáposzta és más zöldségfélék termesztésére. A csapat következő célja a technológia kifejlesztése a szeder, az áfonya és az eper termesztésére.
