Hszi Csin-ping elnök arra szólította fel a kínai hadsereget, hogy készüljenek fel a valódi harcokra – jelentette szerdán az országos média. A megjegyzések napokkal azután hangzottak el, hogy Peking Tajvan környékén nagyszabású hadgyakorlatot tartott, amelynek során állítólag precíziós csapásokat szimuláltak az önigazgatású szigetre.
Hszi kedden egy dél-kínai haditengerészeti bázison a katonai személyzethez szólva a „tényleges harcra orientált katonai kiképzés” megerősítésére szólított fel – idézte szavait az állami CCTV csatorna.
A kínai vezető a beszámolók szerint a haditengerészet fő feladatának nevezte Peking „területi szuverenitásának és tengeri érdekeinek” védelmét, valamint az általános peremvidéki stabilitás védelmét.
Kína szombaton „Egyesült éles kard” fedőnevű háromnapos hadgyakorlatot indított Tajvan körül.
Tajpej hadserege szerint a következő napon kilenc hadihajót és mintegy 71 harci repülőgépet észlelt a térségben.
Shi Ji alezredes, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Parancsnokságának szóvivője úgy jellemezte a hajókat és repülőgépeket, hogy bekerítették a szigetet. Tisztázta, hogy a gyakorlatok figyelmeztetésnek szánták „a tajvani függetlenségre törekvő szeparatista erők és külső erők összejátszása, valamint provokatív tevékenységük ellen”.
A katonai manőverek a tajvani elnök, Caj Ing-ven múlt heti amerikai látogatását követően kerültek sorra, amikor találkozott Kevin McCarthy képviselőházi elnökkel.
A találkozó volt a második alkalom, hogy Caj kevesebb mint egy éven belül találkozott egy amerikai házelnökkel. McCarthy elődjének, Nancy Pelosinak augusztusi tajvani látogatása feldühítette Pekinget, amely válaszul az eddigi legnagyobb hadgyakorlatot tartotta a Tajvani-szorosban.
Tajvan 1949 óta de facto független, amikor a kínai polgárháborúban vesztes fél a szigetre menekült, és saját közigazgatást hozott létre. Bár csak néhány nemzet ismerte el Tajvant szuverén államként, az Egyesült Államok régóta szoros, nem hivatalos kapcsolatokat ápol Tajpejjel, mind katonai, mind gazdasági téren. Hivatalosan Washington még mindig az „egy Kína” elvét vallja.
Peking a szigetet területének elidegeníthetetlen részének tekinti, amelyet szeparatisták foglaltak el, és azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy beavatkozik belügyeibe és szeparatista politikusokat bátorít.
Bár a kínai vezetés azt mondja, hogy a békés „újraegyesítést” helyezi előtérbe, nem zárta ki a katonai lehetőségeket sem.
